Az emberek nagyon régóta táplálkoznak hússal, azonban tényleg annyira természetes, szükséges és egészséges táplálékról van szó? – teszi fel a a thesmartcuisine.com újságírója, aki 10 okot is felsorol a húsfogyasztás ellen.
1. Az embernek nincsenek karmai, agyarai, vagy hosszú, éles és erős metszőfogai. Ebből logikusan következik, hogy az ember nem rendelkezik a ragadózókkal hasonló kvalitásokkal. Mivel nem vagyunk természetes ragadozók, így éhen halnánk, ha a túlélés érdekében puszta kézzel kellene vadásznunk. Az emberiség egy adott időpillanatban valóban elkezdett vadászni, ám napjainkban már hol vannak a vadászok? Szalámit, kolbászt, szalonnát vadásznak a hipermarketek polcairól? Miért nem próbálják ki magukat élesben, a természetben, puszta kézzel, vagy természetes fegyverekkel, és csak azután gúnyolják ki azokat, akik nem esznek húst? – teszi fel a kérdést a szerző, aki azt javasolja ezeknek a “vadászoknak”, hogy nyers húst egyenek, mivel az a természetes.
2. A mód és a kontextus, ahogy az emberi élőlények húst fogyasztanak nem egyéb, mint dögevés. Sokkolóan hangzik, de ez a helyzet, mivel csak a dögevők fogyasztják a mások által levadászott állati tetemeket. Az emberek nem ezt csinálják? Dehogynem. Azzal a különbséggel, hogy a boltokban kapható termékek alapanyagait nem vadásszák, hanem megsemmisítő táborokban tenyésztik és gyilkolják le.
3. Az ember genetikai és fizikai felépítése nem indokolja a húsevést. Az emberek és a húsevő állatok közötti biológiai különbségek nagyok. A ragadozók emésztőrendszere alig háromszorosa a testük hosszának, a mindenevőké 3-4 szerese, míg az emberi emésztőrendszer 10-12 szerese a testhossznak, hasonlóképpen a növényevőkéhez. Továbbá az emberi nyál lúgos, míg a húsevőké és mindenevőké savas, ugyanakkor a húsevő állatok sósav kiválasztása 20-szor erősebb, mint az emberek esetében. E miatt a húsmaradékok napokig, hetekig, vagy akár évekig is emésztetlenül maradhatnak a vastagbélben.
4. A hús számos okból mérgező az emberi szervezetre. Elsősorban a hús savas. Tudjuk, hogy az ideális emberi étrend 80 százalékban lúgos, és csak 20 százalékban savas.A savas élelmiszerek túlzott fogyasztása számos betegséghez vezethet. Tudományosan igazolt tény, hogy a lúgokban gazdag szervezetben nem élnek túl a vírusok, a baktériumok és a rákos sejtek. Szintén tudományosan igazolt, hogy az állati fehérjék, mint a hús is rákkeltők, és elősegítik a rákos sejtek számának növekedését. A húsfogyasztás miatt megjelenő leggyakoribb rákos megbetegedések: vastagbélrák, májrák és a hasnyálmirigyrák.
5. A húsfogyasztás súlyos betegségeket okozhat a rákon kívül, ezt is számos kutatás igazolja. A húsfogyasztás felelős a szív- és érrendszeri, valamint az idegrendszeri megbetegedésekért, súlyos szívbetegséget, magas vérnyomást, agyvérzést, Parkinson-kórt és Alzheimer-kórt okozhat. Az állati eredetű táplálék másik súlyos következménye az elhízás. A telített állati zsírok mérgezőek a szervezetre, míg a növényi zsírok telítetlenek, egészségesek és nem vezetnek elhízáshoz. A húsfogyasztás másik lehetséges következménye a sokakat érintő impotencia és meddőség. Az állati húsban található húgysavat, sósavat és foszforsavat nem szintetizálja, nem semlegesíti az emberi szervezet, ami szövetgyulladáshoz, köszvényhez vezethet. Az állat húsában található hatalmas adrenalinmennyiség, ami a kegyetlen mészárlás következtében halmozódik fel agresszivitást vált ki a fogyasztóból.
6. A húsfogyasztás csontritkulást okozhat, mivel az állati protein, ami a tejtermékben sokkal magasabb, mint a húsban nemhogy kalciumot vinne be a szervezetbe, hanem eltávolítja azt onnan. A szervezet ugyanis úgy védekezik az állati fehérjék negatív hatásainak semlegesítése érdekében, hogy felszabadítja a kalcium-tartalékokat.
7. A húsfogyasztás az életenergia elvesztéséhez és a korai halálhoz járulhat hozzá. Széles körben elterjedt az a mítosz, hogy hús nélkül a férfiak nem lennének képesek megerőltető fizikai tevékenységek elvégzésére. Hibás! A hús megemésztése és az állati fehérjék szintetizálására befektetett energia sokkal nagyobb, mint a hússal bevitt energiamennyiség. A húsevés egyenes következménye az idő előtti halál.
8. A kereskedelmi forgalomban kapható húsok nagy többsége növekedési hormonokkal, veszélyes injekciókkal kezelt, szennyezett táplálékkal, csontliszttel és állati tetemekből készült takarmányokkal táplált állatok levágásából származik. Miért akarna valaki is mérgezett tetemekkel táplált tetemekből lakmározni? Leonardo da Vinci szavaival, miért akarnánk, hogy a testünk állati temetkezőhely legyen?
9. Előfordulhat, hogy átverés áldozatai leszünk, és macskahúst, kutyahúst, vagy éppen patkányhúst etetnek meg velünk.
10. Az emberiség nagy elméi, művészei, géniuszai közül a legtöbben vegetáriánusok voltak: Leonardo da Vinci, Hippokratész, Albert Einstein, Szókratész, Pitagorasz, Platon, Isaac Newton, Lev Tolstoy, Mahatma Gandhi, Voltaire, Konfucius, Albert Schweitzer, George Bernard Shaw, Mary Shelly, Immanuel Kant, Vincent Van Gogh és sokan mások.
A szerző a cikk végén megjegyzi, hogy húson a szárazföldi, melegvérű állatokból izomszöveteit érti. Hozzáteszi, hogy nem sértegetni akarja a húsfogyasztókat a fenti írással. “Lehet, hogy nem vagyok eléggé informáltak ezek az emberek, de meggyőződésem, hogy olvasva a fenti bizonyítékokat, ezentúl jobban fogják keresni a lehetőségeket, hogy fejlesszék az e téren való ismereteiket, ami után megértik, hogy óriási tévedésben éltek eddig, és egy falat húst sem akarnak majd bevenni a szájukba. Így voltam én is, miután 30 évig húsevő voltam” – zárul az írás.
Forrás: https://otpercpiheno.com/36098-10-ok-amiert-nem-szabadna-hust-fogyasztanunk-66zfo/
Rákot okoz a túlzott húsevés:
A feldolgozott hústermékek fogyasztása rákkeltő és “valószínűleg” a vörös húsé is – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutató intézetének ma nyilvánosságra hozott tanulmányából.
“Az eredmények igazolják a jelenleg érvényben lévő közegészségügyi ajánlásokat, amelyek a húsfogyasztás korlátozására intenek” – mondta Christopher Wild, a kutatást végző lyoni székhelyű Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) igazgatója. A végbélrák kialakulása és a feldolgozott húsipari termékek – például a virsli, a sonka, a kolbászfélék, a felvágottak, a húskonzervek és a húsalapú szószok – fogyasztása közötti kapcsolat egyértelmű, és valószínűsíthető a vörös húsok fogyasztása esetén is – állítják a WHO szakértői, akik a vörös húsok közé sorolják a sertést, a marhát, a borjút, a bárányt, a birkát, a lovat és a kecskét.
“Az IARC munkacsoportja megállapította, hogy a feldolgozott hús fogyasztása végbélrákot okozhat” – hangsúlyozta a tanulmány, amely szerint a hasnyálmirigyrákkal való kapcsolatot is vizsgálták, de az eredmények nem meggyőzőek. A vörös hús esetében pedig az eredmények nem kielégítően biztosak. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a vörös hús fogyasztása és a végbélrák között van kapcsolat, ahogy a hasnyálmirigy- és a prosztatarák között is. A témában született tudományos munkák összesítése alapján a szakértők úgy látják, hogy napi 50 gramm feldolgozott hús fogyasztása 18 százalékkal növeli a végbélrák kialakulásának kockázatát. A vörös hús esetén 100 gramm rendszeres fogyasztása 17 százalékkal növeli a veszélyt.
A felvágottaknak és más húsipari termékeknek olyan rákkeltő anyagok közé sorolása, mint a dohány vagy az azbeszt, ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ugyannyira veszélyesek is – jelezte az ügynökség. A Global Burden of Disease Project legfrissebb adatai szerint a hústermékekben gazdag táplálkozásnak évente 34 ezer, rákos megbetegedés miatt bekövetkezett haláleset tulajdonítható, míg évi egymillió halálesetet okoz a dohányzás, 600 ezret a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, 200 ezret pedig a légszennyezettség.
“A feldolgozott hús fogyasztása okozta végbélrák kialakulásának kockázata továbbra is gyenge, de a kockázat nő az elfogyasztott hús mennyiségével” – hívta fel a figyelmet Kurt Straif, az IARC kutatóorvosa. Véleménye szerint azonban miután nagyon sokan fogyasztanak feldolgozott húst, a rákkeltő hatás a közegészségügy számára jelentőséggel bír. Az IARC több mint nyolcszáz tanulmány alapján sorolta a feldolgozott hústermékeket az emberre nézve rákkeltő hatású anyagok kategóriájába. Azt ugyanakkor elismerte, hogy “még nem igazán tudni”, hogyan növelik a húsipari termékek a rák kockázatát, jóllehet a feldolgozás során kialakuló vegyi összetevőket gyanítják a rákkeltő hatások forrásaként.
A vörös hús fogyasztását “valószínűleg rákkeltőnek” sorolta be az ügynökség “korlátozott jelzések” alapján. Miután azonban a vörös húsnak vannak tápláló hatásai is, a tanulmány a nemzeti kormányokra és a nemzetközi szabályozó ügynökségekre bízza, hogy a kockázatokat és az előnyöket taglaló tanulmányokat tegyenek közzé. Az ügynökség szerint a kérdés azért is felmerül, mert a húsfogyasztás növekvő tendenciát mutat a világban, elsősorban az alacsony jövedelmű országokban.
A magas fokon történő sütés vagy a húsnak a lánggal való érintkezése következtében további rákkeltő hatás alakulhat ki, de a sütés esetleges szerepe még nem igazán ismert ezen a téren az ügynökség szerint. A tanulmány azt a következtést nem vonja le, hogy érdemesebb vegetáriánusnak lenni, mert “a vegetáriánus és a húsos étrendeknek is megvannak a különböző előnyei és hátrányai az egészségre nézve”. A hús például proteint, vasat, cinket és B-vitamint tartalmaz.
Forrás: https://sg.hu/cikkek/tudomany/115464/rakot-okoz-a-tulzott-huseves
8,455 total views, 9 views today