A betegségek hátterében gyakran vízhiány áll
Az emberi test több mint fele víz – ez nemcsak egy jól ismert biológiai adat, hanem egy mély igazság is, amit gyakran hajlamosak vagyunk elfelejteni. Ahogyan a régi paraszti bölcsesség tartja: „A víz az élet.” Nem véletlenül. A szervezet vízháztartása olyan, mint egy gondosan karbantartott öntözőrendszer – ha elzárjuk a csapot, az élet is kiszárad benne.
De vajon gondolunk-e arra, hogy egy-egy fáradtságos nap, egy kellemetlen fejfájás, székrekedés, ízületi fájdalom vagy épp a magas vérnyomás mögött nem feltétlenül „komoly betegség”, hanem egyszerű vízhiány áll? Egy olyan, aminek orvoslása nem kerül semmibe – csak egy pohár tiszta vízbe.
Mit tesz a víz a testünkben?
A víz nemcsak szomjat olt. Ő a test igazi „hordára”: szállít, tisztít, hűt, és a helyén tart mindent. A vérkeringés, az emésztés, a méregtelenítés, az agyműködés, a sejtek közötti kommunikáció – mind víz jelenlétéhez kötött.
Ha nem iszunk eleget, a test először csak figyelmeztet – szomjúsággal, szájszárazsággal, enyhe koncentrációs zavarokkal. Aztán ha továbbra is víz nélkül hagyjuk, szép lassan elkezdi leépíteni azokat a funkciókat, amelyeket „luxusnak” ítél. Ez olyan, mint amikor a kertész aszály idején csak a legfontosabb növényeit öntözi: a virág már nem nyílik, csak a törzs él túl.
A vízhiány jelei – nem mindig szomjúság
Sokan azt gondolják, hogy ha nem érzik magukat szomjasnak, akkor biztosan elég vizet isznak. Pedig a szomjúságérzet nem megbízható mérőeszköz, különösen idősebb korban. A test jelez, csak épp nem mindig egyértelműen.
A krónikus dehidratáltság tünetei lehetnek: fejfájás, fáradtság, száraz bőr, sötét vizelet, alacsony vérnyomás, emésztési zavarok, székrekedés, ingerlékenység, izomgörcsök, sőt szorongás vagy depresszió is.
Gyermekeknél ez gyorsabban alakulhat ki: egy hosszú játszótér után vagy nyári kánikulában máris megtörténhet a baj, ha nem pótolják idejében a folyadékot.
Milyen betegségek mögött állhat vízhiány?
Többek között:
- Fejfájás: a kevés víz miatt összehúzódhatnak az agyi erek, a méreganyagok lassabban ürülnek ki.
- Vérnyomásproblémák: alacsony vízbevitel esetén a vér sűrűsödik, a keringés romlik.
- Ízületi fájdalmak: a porcok zselés állapotát is víz biztosítja. Ha ez hiányzik, az ízületek kopni kezdenek.
- Székrekedés: a bélmozgáshoz is víz kell – nélküle a salakanyag megreked.
- Húgyúti fertőzések: ha nem ürül ki rendszeresen a vizelet, a baktériumok elszaporodnak.
- Fáradtság, depresszió: a sejtjeink „kiszáradt” állapotban nem tudnak megfelelően működni, az agyműködés lelassul.
Ez csupán néhány példa. A legmegdöbbentőbb talán az, hogy még a testsúlyproblémák mögött is gyakran vízhiány áll – a test gyakran az éhség jelzése alatt valójában szomjúságot jelez.
Hogyan igyunk helyesen?
Ne várjuk meg, míg szomjasak vagyunk. A legjobb, ha rendszeresen kortyolgatunk vizet egész nap, nem egyszerre „ledöntve” egy litert. A napi szükséglet persze egyéni, de általánosan 1,5-2,5 liter tiszta víz ajánlott – hőségben, betegség idején vagy fizikai aktivitás mellett ennél több is.
A legjobb a tiszta, szénsavmentes víz, lehetőleg üvegpalackból vagy forrásvíz formájában. A tea, leves, gyümölcsök folyadéktartalma is beleszámít, de a kávé és alkohol sajnos inkább vízhajtó hatású, tehát nem javítják a hidratáltságot.
És még valami: reggel ébredés után azonnal igyunk vizet! (2 pohárral) Ez beindítja a szervezetünket, segít „felmosni” az éjszaka során felgyülemlett méreganyagokat.
Vissza a természethez – vízzel kezdve
Ha betegséget tapasztalsz, mielőtt gyógyszer után nyúlnál, kérdezd meg magadtól: ittam ma eleget? A víz az egyik legegyszerűbb, legolcsóbb és legtermészetesebb gyógyír – nem csodaszer, de nélküle semmi sem működik jól.
Ahogyan a régi emberek mondták: „Ahol víz van, ott élet van.” Talán eljött az idő, hogy újra megtanuljunk hallgatni erre az ősi igazságra – mert lehet, hogy sok betegség gyökerénél nem más áll, mint a víz hiánya.
Kép és cikk forrása:
https://egeszsegter.hu/cikk/2527/a-betegsegek-hattereben-gyakran-vizhiany-all#gsc.tab=0
33 total views, 9 views today