AZ ALAPÍTÓKTÓL, A TIZENKETTEK NAGYTANÁCSÁTÓL

1.rész

Az Elkülönülés folyamata

Az Alapítók, 12. Dimenziós létezők. Központi üzeneteik arról szólnak, hogy mi is 12. Dimenziós létezők vagyunk, akár csak ők. Az a különbség, hogy ők már rendelkeznek multidimenzionalitással, és ki tudják terjeszteni magukat, képesek rá, hogy egész galaxisokat teremtsenek. Az Alapítók voltak az emberi DNS mérnökei. Ők kísérletezték ki évmilliókkal ezelőtt az emberi formát a Lyra/Vega csillagképben. Az emberi forma a Plejádok csillagképében fejlődött majd ki teljesen ezután sok ezer évvel később.

Ez  egy különleges közvetítéssorozat, amit az Alapítók 2005. Május 9.-én kezdtek átadni. (megj.: 2005.05.05 után, a PHI mátrix, a szeretet és fényesség hálójának aktiválása után, amikor is az “új energia” mindenki számára korlátlanul elérhető a Földön.)

Ezek az ismeretek jelentős mértékben fognak különbözni a földi iskolák történelmi kurzusainak tanításaitól, a hagyományos tanításoktól. Az itt leírtak “A Föld rövid története című könyv részletei, de még maga a könyv sem teljes részletekig történő leírás. Egy kísérlet a bolygó szellemi történetének leírására, nagy léptékkel, szem előtt tartva, hogy ennek olvasói a tér és idő illuzórikus természetében élnek és az idővonalak képsorozatai ezért a szubjektumokon keresztül eltorzulhatnak. Az időkeretek megadása durva leszűkítése a jelenlegi 3 dimenziós idővonalakban tapasztaltaknak. Több ismeretátadó is jelezte az Alapítók felé, hogy az utóbbi időben az idő természete a bolygón megváltozott és módosította az emberiség tudatosságát. Ezért a történelem sincs már kőbe vésve, az események szövődményei folyamatosan átrendezhetőek, újraírhatóak.

Az emberiség számára az idő úgy működik, mint egy végtelen, hatalmas gyár, és minden egyes szála, fonala, lenyomata egy lehetséges valóságot jelenít meg.

A 3. Dimenziós világ, időszálak, vonalak sorozata, amelyek fel vannak jegyezve az Akasha energia közvetítésekben. Minden esemény a 3. Dimenzióban egy lenyomat, és ennek elektromos impulzusa feljegyzésre kerül a lemezre, de úgy ahogy az valójában megtörtént. Bármi is történt az valójában, ezeket az eseményeket át lehet mozgatni egy másik idővonalra, és így lehet megtenni egy időugrást az egyikből a másikra, mind egyénileg, mind együttesen. Ezért ha arra vágyunk, hogy megváltoztassuk a történelmet, akkor egyszerűen választanunk lehet egy másik idővonalat a gyárban és legyárthatunk egy új idővonalat. Ezt a gondolatot a fizikában úgy hívjuk, hogy “kvantum összefonódottság” kísérlete.

Ez volt a rövid bevezető, és akkor tehát kezdődjön el a Föld története című átadás sorozat.

“Kezdetben, 20 milliárd évvel ezelőtt, a fizikai univerzum, mint a fény egy pontjaként létezett az Istenségben (Isten elméjében), és ezen belül találhattuk meg magunkat. Ezt a fénypontot magában foglalta egy még nagyobb, és azt egy mégnagyobb fénypont, és így tovább a végtelenségig. Van az Istenségnek, Isten elméjének egy aspektusa, amely mindig is létezett, és ez kitágul és összehúzódik. Az egyik kitágulási szakaszban, mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt alakult ki a Földön az ősi por és gáz. Mint minden kialakuló új világban, itt is a leggyakoribb a hidrogén és még néhány gáz alakította ki őket, melyek nem tartalmaznak olyak életfajtákat, amilyeneket ismerünk. Ezek alatt beinduló kémiai és fizikai folyamatokon, az Istenség, Isten elméjének egy kitáguló szakaszában, elkülönített magából lelkeket. (Tizenkettőt). Ezeket a lelkeket nevezzük Alapítóknak, akikből/akiktől mi is származunk. Ők voltak a Fény eredeti Forrásai, eredeti fényszikrák, akik a Végtelen Forrásból származnak.

Az Alapítók individualizálódtak, egyedivé váltak, (de valójában mindig is egységtudatosságban élnek, de 12 aspektussal) mintegy 1 milliárd évvel ezelőtt, és elkezdték felfedezni, megvizsgálni a Teremtést, amiben magukat találták.

Az Alapítók több milliónyi bolygót találtak, korai fejlődési szakaszukban, beleértve a mi világunkat is. Ők a Forrás eredeti fényszikrájaként maradtak meg, olyan formában, ha ezt tudnánk látni, mint 12 kék-fehér hatalmas csillag. Köszönhetően a nagyon kifinomult rezgésüknek az Alapítók nem tudják közvetlenül megtapasztalni e világ életét, így e világ atmoszférája körül lebegnek szeretet fénytestükben, és így figyelik meg az ott végbemenő kémiai folyamatokat.

Egy bizonyos ponton az eltolódott tér-idő folyamatában elhatározták, hogy belágyazzák egy kisebb részüket magukból a fejlődő világokba, hogy közvetlenül megtapasztalhassák ezeket. Ezekhez nagy mennyiségű energia mintákat teremtettek, melyeket mi úgy nevezhetnénk: DNS molekulák. A DNS minták, vagy ősi minták, a tudatosság energiájának fénycsomagjai. Ezek a fénycsomagok képesek lecsökkenti az eredeti vibrációjukat, ahogy mi ezt neveznénk: 9-10. Dimenzió. Ezen a ponton már képesek voltak létrehozni bonyolultabb konfigurációit a fény kódjainak, és ezek lettek a DNS kódok alapjai.

A DNS kulcsok lettek az élet alapkövei, ezután tömörítették a kulcsokat, addig, amit most 7. Sűrűségnek nevezhetünk. A 7. Sűrűségben jöttek létre először az aktuális, a mostani DNS kódok első szintjei. A 7. Sűrűségbe kerülő lényekként (valóságunk egy kisebb részének sűrűsítésével) végül is képesek voltak megtapasztalni a táguló univerzum lakóiként, közvetlenül a fejlődő világokat.

Az Alapítók folytatták magvaik elvetését az Univerzum megannyi régióján keresztül az egyre kitáguló galaktikus csoportokba. Mivel a galaxis csoportok egyre differenciálódtak, így individuális galaxisok jöttek létre, és így az Alapítók elkezdhették megtestesüléseiket mindegyik galaxis számtalan régiójába.

Galaxisunkat, az emberek Tejút Galaxisnak nevezik, ennek számos körzetét is bevetették az életmagvaikkal. Az egyik ilyen kiemelt jelentőségű körzete galaxisunknak a Lyra/Vega csillagcsoportban volt. Itt nyilvánultak meg először az Alapítók 7. Dimenziós formában, úgy hogy ennek megfelelően változtatták meg (egy részük) DNS kódjaikat. Közel 900 millió év alatt tökéletesedett ki ez a folyamat, de csak az elmúlt 100 millió évben sikerült létrehozni életformákat, minden dimenzióban, egészen a 3. Dimenzióig (7-4 dimenziók).

A differenciálódási folyamatot a legnehezebb megérteniük a földi lelkeknek. A legjobb analógia erre a sejtosztódás. Minden sejt, amely leválik a szülősejtjéről,  kreatívvá individuális sejtté válik a saját jogán. Minden 3,4,5,6, vagy 7. Dimenziós létező ahogy letöredezik a szülői lelkétől (az Alapítók 12 dimenziós magvából) szuverén lénnyé válik, teljes egész lélekké, amikor megteremtődik és kifejlődik a térben és időben. Ugyanakkor minden ilyen “darabnak” tudomása van az ő magasabb aspektusáról, és képes vele összekapcsolódni, vagy kapcsolatba kerülni, ezzel a magasabb aspektussal, és így emlékszik az Egység állapotára a Forrással, ahonnan valamikor elkerült.

Lényegében minden lélekdarab az Alapítóktól származik, és így szorosan kapcsolódnak a mi magvunkhoz, és a mi lélek magvunk így, szorosan kapcsolódik az Istenséghez, a Végtelen Egységben lévő Forrással.

Az Istenség leszálló folyamatának formáját: devolúciónak (elkülönülés, differenciálódás) nevezzük. Az Alapítók: egy-egy aspektusa az Istenségnek, egyre többször és többször differenciáltabbá válnak (egyre “távolabb” kerülnek a Forrástól) és kifelé terjesztik ki magukat, egyre alacsonyabb, még alacsonyabb sűrűségekbe (azaz egyre sűrűbbé válnak), addig amíg meg nem érkeznek az egyszerű létezésbe.

Más szóval a 12-ek részei addig terjeszkednek kifelé különböző szinteken, minden útjukat bejárva, amíg el nem érkeznek a tiszta elemi tudatosságba, amely az első sűrűség (vagy dimenzió). Az első sűrűségét, mi a nem organikus szervetlen létezésnek tartjuk, és ennek a legegyszerűbb megnyilvánulását a hidrogént áthatja az Istenség tudatossága, és így elkezdődik az evolúció folyamata.

(tehát a Forrástól, az Alapítókon keresztül, a 7.-3. dimenzión át egészen az első dimenzióig: devolúció, majd a hidrogéntudatosságtól visszafelé indulva a felszálló szakaszban evolúció kezdődik).

Persze a tudományos kutatók nem képesek megmérni, az első sűrűség tudatosságát, mert az csak egy röpke pillanat a 3. Dimenziós sűrűséghez képest. Mindazonáltal a tudósok már felfedezték a Kvarkokat, és van egy mérési módszerük a Plank-féle állandó.

2.rész

Az evolúció és az élet eredete

Az első fejezetben az Alapítók elmondták a világegyetem teremtésének lényegét, a teremtési ciklusokat, beszéltek az eredeti isteni fény individualitásáról, és hogy ebből a fényből, hogyan jött létre az eredeti 12 fénymag, majd fénysugár, és hogy minden létező ennek a tizenkettességnek önálló teremtőerővel rendelkező létezője, saját jogán, és hordozza az istenség esszenciáját.

A 2. Rész a bolygó evolúciójának kezdetétől fog folytatódni, megközelítőleg 100 millió és 10 millió évvel ezelőtti időszakon keresztül. Az Alapítók boldogan segítenek megvilágítani az ébredésünk útját.

Az első részben megbeszéltük, a bolygó igaz történetének kezdeteit, addig a pontig, amíg a humanoid forma elkezdett szaporodni az egész univerzumban. Ez a forma azért jött létre, hogy az anyagi világban tudja jól használni, a kezek, lábak, törzsek, fejek stb. adta lehetőségeket, melyek genetikai kutatások eredményei voltak, csaknem 900 millió földi év tekintetében. Ez idő alatt a DNS fonalak és struktúrák megváltoztatásával számos egzotikus életforma lett teremtve. A legtöbb ma is ismert állati életformák, ezen kutatások melléktermékeiként kerültek elő. (míg a humanoid forma tökéletessé nem vált a földi célokra). Az élet ebben az időszakban rendkívüli változatos formákban jelent meg, olyanok, melyekről a mai napig sincs tudomásunk. Előfordultak akkor, szén, szilícium, lítium alapú életformák. Ezek kezdetleges tudatossággal rendelkező érző lények voltak, a Teremtő jelenlétének és szeretetének egyfajta csekély tudatosságával bírtak. Minden élet a legegyszerűbb formában kezdődött, a hidrogén szintű elemi tudatossággal. A Teremtő saját arculatára formálta és elkezdett kísérletezni különböző életformákkal. Az Alapítók megtalálták és elvitték ezeket a kezdetleges tudatossággal bíró hidrogénatomokat, nehézfém elemeket, megváltoztatták atomi szerkezetüket, és ez által új és változatos életfonalakat hoztak létre.

Minden életformát ezekből az Alapítók úgy teremtettek meg, hogy azok később a természetes fejlődésükben, egy idő múlva egyre inkább szervesedjenek, egyre kifinomultabbak legyenek, és fokozatosan növekedjen bennük az öntudatosság. Az életformák természetes evolúciója az amit mi darwini modellnek hívunk. Az Alapítók, Tizenkettek és más teremtőcsoportok, mutációkon, vagyis megszakított evolúciós időszakokon keresztül fejezték ki magukat, úgy hogy formák és szervezetek átalakításával intuitív módon  hirtelen növekedést és fejődést változásokat hoztak létre. A tudósaink ezért nem értik még mindig teljesen, miért is van annyi mutáció és változás az élő szervezetekben. (melyek nem férnek bele a darwini modellbe).

A magyarázat a következő:

Az élet fejlődése során, az első sűrűségen keresztül, átmegy az ásványi és növényi állapoton, míg amikor ennek a végső fokára ér, elérkezik egy finomabb tudatosság kezdetére, ami úgy is közismert, mint az állati állapot szakasza, és ez lehetővé tette, hogy a magasabb dimenziós létezők közvetlenül húsban és vérben, a Földre inkarnálódhassanak. Az állati tudatosság csak egy apró kis részünk valójában, amely újraegyesül a nagyobb tudatosságrészünkkel, amely 7. Dimenziós tudatossággal rendelkezik. A megtestesülés állati formában, egy apró aspektusa a tudatos lelkünk megtestesülésének. A kozmikus belégzés magába fogja és asszimilálja a lélek nagyobb és még nagyobb töredékeit és összehalmozza magába a lélekbe. A megtestesülésnek ez az egyik útja, végigmenni ezen a folyamaton. Ennek a folyamatnak az evolúciós csúcsát az emberi forma teljesíti be.

Ezt az emberi formát, amelyet magunkon hordozunk, amely testesülést ad, eredetileg arra tervezték, hogy 7 különböző dimenziót legyen egyszerre képes megtapasztalni. Ez a forma, test egyszerre legyen képes: ülni, állni, járni, futni, ugrani teleportálni, repülni, az egyik helyről a másikra. Mindezekre úgy kell tekinteni, mint értékes, anyagi és éteri tapasztalásokat segítő eszközökre. Ezzel a testtel amely kvázi anyagi, fizikai, akár egy áttetsző, folyékony, akár egy szilárd állapotban levőkkel tetszés szerint lehet cselekedni. Ebben a testben különleges munkát lehet végezni az elektromágneses és gravitációs mezőkön fejlődő bolygókkal, mert a sűrűségét lehet változtatni, az első szinttől, sűrűségtől kezdve a hetedikig.

A 900 millió éves kísérleti periódus során, számos furcsa és egzorikus életforma sétált a bolygón egymás mellett, közülük is ismertebbek számunkra a dinoszauruszok. Ezek a formák, mind az Alapítók, Tizenketten és más velük együtt dolgozó kutatócsoportok kísérleti munkájának melléktermékei. Ez az időszak úgy ismert a mi földi mitológiánkban, mint Pán Földje. Pán Földjének civilizációja, mintegy 100 millió évvel ezelőtti ciklusban kezdődik el, amely időszak egyben csaknem fele a Napunknak a Nagy Központi Nap körüli körforgásának a galaxisunkban. (225 millió éves ciklus!!!)

Pán, vagy PanGea idején a DNS kísérletek tovább folytatódtak, és ekkor még nem volt védőőrizet alatt a Földi Laboratórium. Ez azt jelentette, hogy különböző életformák szabadon kereszteződhettek, és létrejöhettek ezek által más egzotikus keverékek és hibridek. Talán ismerős számunkra: a Pegazusok és Kentaurok, a lovak és az emberek, a lovak és az angyalok között lévő kereszteződések, erre emlékeztetnek.

A Végtelen Teremtő evolúciós terve mindenegyes fajt, genetikai kódokkal látott el, melyek beleépültek a fajok fejlődésébe a Belélegző Teremtésben, ahogy ezt most hívhatjuk. A Belélegző Teremtés (az Istenség két ciklusa által nyilvánul meg, kilégzés és belégzés szakaszainak harmóniájában!!!) folyamatában megjelenik az egyre növekvő intelligencia és öntudatosság egyetemes törvénye. A Belégzési ciklus során, minden életformának van egy eredeti terve, lenyomata a felemelkedő evolúciós spirál mentén. Pán korszakában, így a bizarr életformákban is elkezdett nőni a tudatosság fejlődése különböző szinteken, amely különböző szellemi és érzelmi képesség kifejlődésével, létrehozza az elkülönülést. Az életformák így kezdtek el tudomást szerezni teremtőjükről, és elkezdték ők is önmagukról tudomásra hozni, hogy ők is megtestesült szellemek, akik különféle anyagi, fizikai és éterikus formában cselekszenek.. Tudták azt, hogy mind, az eredeti és elkülönületlen szikrái a Forrás energiájának, és vágyat éreztek arra, hogy visszatérjenek a Forrásba. Majd elkezdték felismerni azt, hogy mint a Forrás részeiként itt lévő lelkek, le fognak válni a végtelen Szeretet és Fény egységétől, és keresztül fognak menni egy külső megtapasztaláson a megtestesüléseikkel. Ez a vallásos tanítások egyik allegorikus utalása a tudás fájáról, a jóról és a gonoszról. Ezek az életformák birodalmakat kaptak a Teremtéstől, melyekben megtanulhatják, hogyan lehetnek Istenek, saját jogukon. Ezek közül az  egyik birodalom, az úgynevezett 4. Dimenzió, azaz a képzelet, tudás, gondolat birodalma. Minden életforma eredeti lenyomatában ott van a vágy, hogy teremtsen aképp, mint a Teremtője, ugyanúgy ahogy minden megszületett emberi gyermeken belül ott vannak a szüleik adta lehetőségek, reményeik és vágyaik. Minden isteni szikrában, ahogy t5apasztalásokat szerez, különféle megtestesült fizikai formában, kifejlődik az Istenné Válás utáni vágyakozás.

A Végtelen Teremtő, a földi értelembe vett hosszú idővel ezelőtt úgy döntött, hogy nem köti röghöz, nem korlátozza helyileg, fiatal gyermekeit, hogy miként teremtsenek. Ez a döntés úgy ismert, mint a Szabad Akarat Törvénye, és ez a törvény forrása annyi minden mellett a világunkban, a szenvedésnek és a fájdalomnak is. A Teremtő mindannyiunknak olyan teremtő képességet adott, amelyben eltérhetünk az eredeti lenyomattól és tervezetünktől. A 4. Dimenziós vásznon belül lehetőségünk van bármilyen képet festeni, bármilyet, amilyet akarunk, akár szépet, akár groteszket. A Teremtő minden elképzelhető ötletet meg akar tapasztalni és azokat látni is szeretné a vásznon, hogy azok a képzelet által hogy nyilvánulnak meg. Így a Teremtők számos életformát kísérletezett ki saját DNS-éből, a teremtés azon pontjáig, amelyben létrejöttek, hibás, szerencsétlen, torz teremtmények is.

Számos isteni fényszikra (lélek) volt, akik bemerészkedtek ebbe a feltérképezetlen birodalmakba, akiket annyira megbabonáztak saját alkotásaik, hogy elfelejtették azt, hogy a Teremtő Fényének és Szeretetének hetedik sűrűségű lényei. És ahogy egyre jobban elmerültek ezekben az alacsonyabb sűrűségekben, egyedivé, egyéniséggé váltak ezekben a birodalmakban, fizikaiságukkal, légiességükkel. A vallásos tanítások utalnak erre úgy mint az “eredeti bukásra”. Hasonló folyamat ez, mint ha valaki moziba megy, belemerül a filmbe, és elfelejti a külvilágot, de amikor a film véget ér, akkor még kábult és zavarodott marad, benne a vetített valósában marad vagy két órán keresztül, csak ezután tudja azt elhagyni. Mindazonáltal a “bukás” esetében, ez a 2 óra, alig több mint 100 millió évig tartott, amíg egy alacsonyabb sűrűségbe kerültünk.

Más szóval két folyamat van kibontakozóban. Az első az Evolúciós fejlődés, amikor az apró isteni szikrák, élettelen tárgyként kezdtek el létezni az első sűrűségben és lassan elkezdtek  fejlődni egyre több és több kifinomultabb szinteken a genetikai felépítésükön keresztül, így találva majd vissza az Istenséghez.

A másik a differenciálódás, vagy elkülönülés, decentralizációs folyamat, melyben a lelkek, mint 12 dimenziós létezők elkülönülnek folyamatában az Istenségtől, és a fényük fokozatosan csökken egészen addig, amíg el nem érik a 7. Sűrűséget, és ebben a fényformában tartják fel rezgésüket. És majd egy ponton az elkülönülési folyamat során végigmennek inkarnációs folyamatukon, addig, amíg képessé nem válnak arra, hogy megtapasztalják az evolúció összes szintjét, a Forrás apró magvaként, ahonnan egykor érkeztek.

Az evolúciós és devolúciós folyamatok megtapasztalásán a teremtés dimenzióinak minden szintjén, a lelkek a szabad akaratuk által haladnak át, így megtapasztalva a teremtést. Innen folytatódik a Föld története, a civilizációk vizsgálatával, melyek felbukkannak és eltűnnek a világunk időfolyamán keresztül.

3.rész

Pán Földje/Pangea Az első földi paradicsom

A humanoid forma magvai, mintegy 100 millió évvel ezelőtt csíráztak ki és emelkedtek ki a Földön a dzsungeli periódus közepén. Kisebb humanoid csoportok a világ viszonylagos szűk területén éltek. Ezeknek a 7. Dimenzionális  emberformájú létezők szárnyakkal rendelkeztek és nagyon fejlett, pszichikai és telepatikus képességük volt. Mondhatjuk azt, hogy paradicsomi állapotban éltek. Ez volt a Földi Paradicsom. Szeretettel, Együttműködéssel és Kommunikációs kapcsolatban voltunk az egzotikus növényi és állati világgal, amely bőven előfordult mindenhol. Táplálékunkat közvetlenül a napfényből szerezték be és ezt vízen keresztül dolgozták fel pórusaikon keresztül. Nem volt szükségük semmi másra, csak egymásra. Ennek egy eltúlzott megjelenítése került leírásra a vallásos könyvekbe, az Éden Kertjeként.

Ahogy a közvetítő korábban említette, az Idő folyékony és nincs kőbe vésve, ahogy azt a racionális elme hiszi, ezért az emberiség története, krónikája megváltoztatható.

Bár a fizikai történések lenyomata az Akashába kerülnek, de tovább is léteznek és folytatják útjaikat, kiterjedésüket egy korábbi Idővonalként, ugyanakkor az emberi faj rendelkezik egy olyan képességgel, hogy megváltoztathatja ezeket, hogy egy másik Idővonalon futtatva jobban szolgálja fejlődését. Erre egy másik anyagban a történetírás ki fog térni.

Az Alapítók a mi szemszögünkből, a mi szavainkkal és gondolkodásmódunkon keresztül szeretnék ezt a tudást átadni, ahogy azok minden sallangtól menetesen vannak. A mitológiai és más tanítási ismereteinket is felhasználják erre, hogy rávilágítsanak fejlődésünk történetére, még ha azok ellentmondásokkal is vannak tele. Az Alapítók nem azért vannak, hogy bárkinek is átalakítsák a gondolkodásmódját, vagy meggyőzzenek bármiről is bennünket. Azt kérik, hogy hagyjuk szabadon változni nézőpontunkat a Teremtésről, talán rájövünk arra, hogy szélesebb látókörrel rendelkeznek e tekintetben azok az entitások, akik meglátogatták világunkat.

4 nagyobb jelentőségű civilizáció (és számos kisebb is) volt eddig a bolygónkon, azóta, amióta a nagy kísérlet elkezdődött a Földön.

1, Pangea

2, Lemuria

3, Atlantisz

4, a jelenlegi, Atlantisz utáni

Emellett a Naprendszerben két jelentősebb esemény volt drámai hatással világunk történelmére.

1, A Maldek bolygó megsemmisülése. (A Jupiter és a Mars között egykor keringő vizes bolygó, ma aszteroida-öv)

2, A Mars légkörének és felszínének megsemmisülése.

Azonkívül számos más esemény, amelyek közül néhány majd részletezve lesz, a következő infúziók.

1, az Orioni invázióval összekapcsolható “Luciferi lázadás”, melyet így neveznek, vallásos könyveink.

2, Alfa Draco, hüllő civilizáció

3, Szíriusziak uralma, melyek a Biblia előtti és az alatti idők

4, Zéta Reticuli, a szürkék csendes inváziója

Ezek a legfontosabb ET infúziók, behatások voltak.

Ezeken kívül a kisebbek még: Androméda térségéből, különböző sűrűségből, dimenziókból érkező Plejádi csoportok, Vénuszbeliek, Arkturusziak, Antaresiek és az Alfa Centauriról, valamint mások az univerzum számos régiójából.

Azonkívül különböző spirituális segítő csoportok.

Alcyone Tanácsa: Nagy Fehér Testvériség

Bolygók-közti papság: Melchizedek, Metatron, Énok

A Fény Szövetségek: Ashtar, Napkereszt, stb…)

A Pangeán, Pán Földjén kezdődtek el az életformákkal való kísérletek, különböző kereszteződések jöttek létre a DNS törzsek között. Pan volt a Paradicsom, az Édenkert, melyről így írnak a vallásos könyveink. Ez idő alatt, 200-20 millió év között a Föld trópusi dzsungel volt, erre utalnak a földtani képződmények, különböző sivatagos területeken, északkelet Arizonában, valamint a Megkövült Erdő: Petrifield Forest, Sedona, főleg az utóbbi amely most reflektorfényben van, de akkor víz alatt volt. A világ ekkor vízben fürdött, és sűrű, buja növényzet volt a legtöbb területen még a sarki régiókban is.

A humanoid forma magvai, mintegy 100 millió évvel ezelőtt csíráztak ki és emelkedtek ki a Földön a dzsungeli periódus közepén. Kisebb humanoid csoportok a világ viszonylagos szűk területén éltek. Ezeknek a 7. Dimenzionális  emberformájú létezők szárnyakkal rendelkeztek és nagyon fejlett, pszichikai és telepatikus képességük volt. Mondhatjuk azt, hogy paradicsomi állapotban éltek. Ez volt a Földi Paradicsom. Szeretettel, Együttműködéssel és Kommunikációs kapcsolatban voltunk az egzotikus növényi és állati világgal, amely bőven előfordult mindenhol. Táplálékunkat közvetlenül a napfényből szerezték be és ezt vízen keresztül dolgozták fel pórusaikon keresztül. Nem volt szükségük semmi másra, csak egymásra. Ennek egy eltúlzott megjelenítése került leírásra a vallásos könyvekbe, az Éden Kertjeként.

Az életformák sokrétűek és változatosak voltak ebben az időben. Mintegy 60 millió évvel ezelőtt az Annanhutak (megj: máshol: Arunhutakot említ) üstökös túl közel jött a Földhöz (melynek 10.500 éves beérkezési ciklusa van, és esedékes beérkezése van 2017-ben), és elpusztította a dinoszauruszokat. Ennek a következményeként a bolygó erőteljesen lehűlt, megsemmisült szinte a teljes növényzete, de a Föld megmaradt és egy csodálatos módon megújította magát, képes volt talpra állni, és egy másik termékeny időszak következett be. Néhány százezer ember maradt csak élve a Földön, ebben az időben és a Föld belsejébe húzódtak vissza, ebben a Plejádok különböző csoportjai segítették őket, létrehoztak számukra egy csodálatos földalatti világot. Innen származtathatók a Belső Földről szóló legendák, de erről majd később ejtünk szót.

Pán legtöbb életformája, úgymond egzotikus volt. Melyek ma már nem is léteznek. Ezekről legendák szólnak, olyanokról, mint a Pegazus és a Kentaurok, és más teremtményekről, akinek leszármazottai lettek a dinoszauruszok és a korai hüllők. A sárkányokat és néphit két forrásból kapta Pangea korából és a későbbi drakonida invázióból erednek mind. A korai sárkányok, hüllőszerű lények voltak és a dinoszauruszokkal együtt alakultak ki, majd genetikájukat megváltoztatták az Alapítók és majd más ET csoporok. Később a drakonidáknak a Földre érkezésével saját hüllőformájuk kereszteződéseiknek köszönhetően kialakultak az egzotikus sárkányformák.

Pangea összeomlásának az volt az oka, amit krónikáink is leírtak, hogy az Istenek fiai, azaz, mint akkor mi a legtöbben közülünk, a  7. Dimenziós plejádi lények, akik humanoid formában testesültek meg és fejlődtek a Földön, elfelejtették isteni kapcsolódásukat.  Ekkor a Földön emberi formában élők, a 2. 3 és 4. Dimenziós tudatossággal rendelkeztek addig, amíg a 7. Sűrűségből a Plejádi lények ideinkarnálódtak, megtestesültek volna. A Plejádiak érkezése, és inkarnációjuk, a tudományunk előtt ma még ismeretlen eredetű mutáció az evolúciós ugrásunkban (megj.:az ismeretlen láncszem probléma, csillagmagoltás), amely jelzi a különbséget a majom és a hirtelen fejlődő humanoid megjelenése között.

A megtestesült plejádi emberek, különböző teremtményekkel keresztezték magukat, például félig ló, félig ember és más formákkal. A tündéri királyság létrejötte volt az egyik fénypontja ezeknek a vegyüléseknek, DNS keveredésnek. A 7. Sűrűségből érkezők az emberi formáknak szárnyakat adtak. Amikor négylábúakat kereszteztek, ennek egyik eredménye a Pegazus létrejötte lett, vagy szárnyas lovak jelentek meg. (megj: Táltos ló). Mivel a humanoid plejádiaknak elkezdett csökkeni a vibrációjuk, azaz a tudatosságuk frekvenciája, a szárnyaik elkezdtek sorvadni, a telepatikus és más képességeikkel együtt. Egyre inkább földi lényekké váltak és úgy fejlődtek tovább, egyre több természetes állati tulajdonsággal és kezdték elveszteni teljesen magasabb szellemi képességüket.

Mindez körülbelül 10 millió évvel ezelőtt történt, egy olyan kozmikus ciklus végén, amikor az elektromágneses polaritás eltolódott a Földön. Ebben az időben hatalmas viharok pusztítottak a Földön, és ennek hatására megváltozott az elektromágneses frekvenciája a bolygónak.

A mindent elsöprő árvizek a Földön lakó lények nagyobb részét elpusztították.

Erre utalnak a vallásos írásaink, mint a Nagy Árvíz eseményeiként. Abban az időben a Föld legnagyobb része, víz alá került, néhány földdarab maradt csupán hírmondónak, de azokon is alig maradt fenn néhány életforma.

4.rész

Nem a föld az egyetlen bolygó a Naprendszerben, amely felkeltette az ET-k figyelmét. 10 millió évvel ezelőtt a Naprendszer 3 bolygójára kerültek életformák, ezek a Föld, Mars és a Maldek voltak, azaz a 3.,4.,5. bolygók a Naptól számítva. Ezek közül a Mars és a Maldek hidegebb bolygó volt és kevésbé barátságosabb, mint a Föld, de még így sem lehetett megakadályozni, hogy az ET életformák gyarmatosítsák ezeket a világokat.
Akik a Marsra és Maldekre jöttek kalandvágyból, képesek voltak elviselni a kopár tájakat, és a zord teleket, mely jellemezte ezeket a bolygókat, bár voltak erdők és növényi élet is az egyenlítői övezetekben, és számottevő víz és jég a poláris, sarki környezetekben.

Sokan, a Nagy Árvízben elpusztult lelkek közül a Marson és a Maldeken reinkarnálódtak. Itt már fejlődő civilizációk voltak ezeken a világokban, akik különböző csillagrendszerekből érkeztek, és a plejádi gyökérfaj is csatlakozott ehhez a keveredéshez. Az itt élők a 4. sűrűségbe ereszkedve tartózkodtak. Az ide született lelkek a 4.sűrűségű világban, már nincsenek olyan szerető kedvességgel és figyelemmel egymás iránt, mint azok a lelkek, akik a 7. sűrűségben élnek. Ezeken a külső bolygókon bizarr gondolatformák sorba állításával teremtettek, mely eredményeként, egy gazdag fantáziadús és változatos asztrál birodalom jött létre gondolatokkal, képzelettel és álomokkal teremtés állapotával. Ezekben az időkben galaxisszerte lények sokasága vette észre a földi kísérletet, és az ezzel kapcsolatos szomszéd bolygókon, történteket.

40 millió évvel ezelőtt a Draco csillagképből egy csoport érkezett, egy felderítő csillaghajóval a Földre, majd egy másikkal, úgy 12 millió évvel ezelőtt, nagyjából a Nagy Árvíz előtt 1-2 millió évvel azt megelőzően. Nem tömeges érkezés volt még ekkor, hanem felderítő művelet, és jelentéseket küldtek vissza a Draco Tanácsnak, feltérképezve a Földet, Marsot, Maldeket, előkészítve egy lehetséges hódítás terveit.

Egy másik csoport az Orion csillagrendszeréből, szintén felfigyelt a fiatal földi lelkekre és a marsi, maldeki honfitársaikra. Az Alapítók a 7 és 12 sűrűség közötti tartományokból folyamatosan figyelemmel kísérték a földi kísérleteket, és így a kevésbé kívánatos civilizációk, mint az orioni és a drakonidák nem tudtak bejutni a Földre a gondoskodásuknak köszönhetően. Volt egy védelmi rendszer felállítva a Föld körül, ugyanakkor ez a védelem nem állt fenn a Marsra és Maldekra vonatkozóan, mert ezek nem voltak a kísérlet terepei. Az utóbbi bolygók mindenki számára szabad bejárással bírtak. Így az orioniak és drakonidák először csak kismértékben küldték el telepeseiket a már meglévő civilizációk közé. És amikor megkezdődtek az orioni és drakonida kereszteződések, hibridjeik megérkezhettek már a Földre. A drakonida hüllők formájukkal nehezen alkalmazkodtak a Mars és a Maldek hidegebb környezetéhez, így reinkarnációs módszerekkel (ottani alakfelvételekkel), költöztették be magukat ezekbe a világokba.

Mind az orioniak, mind a drokonidáknak egészen más, különböző adottságú lények voltak, és felfedezőik, akik letelepedtek, mind a Marson, vagy a Maldeken, vagy mindkettőn rendkívül agresszív, harcos mentalitással megáldott beállítottságúak voltak. Fő céljuk az volt, hogy meghódítsák a Naprendszert és benne a Földet, hogy bányászati és természeti kincseket és erőforrásokat szerezzenek meg saját céljukra. Bármit amit  hódítással szereztek meg, meg, az tekintélyt és erőt adott nekik. Ezek a lelkek már régen elfelejtették kapcsolatukat a Forrással.

Nemsokkal később hódító háborúk kezdődtek, törtek ki a Marson és a Maldeken. A Föld marsi közelsége miatt az orioniak és a drakonidák már kevésbé voltak hajlandók tömegesen reinkarnálódni a Marson, de mivel a Föld védelem alatt volt az Alapítók által, így a relatívan távolabbi Maldeken kezdtek megjelenni hatalmas, többmilliós lélekszámmal a maldeki civilizációban. Nagy városokat építettek kőből, amely a tudatosságukat tükrözte, mert ezek a városok egyben tornyokkal megerősített erődítmények is voltak, és védelmet biztosítottak a támadókkal szemben.

Egy bizonyos időpontban a maldeki civilizáció felfedezte a neutron technológiát, és elkezdett ezen alapuló fegyvereket, bombákat gyártani, háborús célokra. Abban az időben, több millió évvel ezelőtt nem voltak biztonsági intézkedések, melyekkel megelőzhették volna ezek használatát és az elszabadulásokkal járó következményeket. A 10 millió éves maldeki civilizáció lakosai között folyamatos háborúskodás tört ki, mely felkeltette, mind a jóindulatú, és kevésbé olyan ET- csoportok figyelmét a különböző csillagrendszerekben, de keveset tehettek, mert a bolygó, a Maldek, a szabad akarat törvénye alatt állt, és nem volt közös megegyezés, egyezmény vele kapcsolatban.

3 millió 200ezer évvel ezelőtt a háború a neutron fegyverek bevetésének használatára is kiterjedt. Addig a maldekiek azt hitték, hogy hagyományos és korlátozott nukleáris mentes háborúk lesznek betartva, minden résztvevő féltől. Ezeknek a lelkeknek, akiknek a DNS-ük mind drakonida és mind orioni szálakat tartalmazott, agresszív génekkel voltak megáldva. Mindegyik résztvevő, mindegyik oldalon a konfliktusban hasonló agresszív génekkel, DNS-sel rendelkezett, és mindegyik felül akarta múlni a másikat, egyre durvább és erősebb fegyverek bevetésével. Az első összecsapásokban csak néhány ezer ember pusztult el. (tehát ezek a humonaid formában inkarnálódott drakonida és orioni népek voltak, egy humanoidok alapította bolygón) De ezt követően mindegyik oldalon egyre többen, mert egyre nagyobb volt a pusztítás.

A kutatók, akik kifejlesztették a neutronbombákat, nem ismerték fel annak az elemi katalizátor hatását a robbanások során. Egy ilyen bomba robbant fel a föld alatt, ahol még 200 másik bomba volt elrejtve egy silóban. A katalizációs robbanás, a neutron bombájával mérhetetlenül felerősítette a másik 200 hagyományos nukleáris töltettel ellátott bomba robbanását, és ez egy hatalmas földrengést eredményezett, és ez széttépte a Maldek bolygót, több száz darabra, amely aszteroida öv lett ezután a Mars és a Jupiter között.

Több mint 10 millió lélek vesztett oda a robbanásban, és ezek a lelkek később a Marson inkarnálódtak. Az Alapítók és a jóindulatú ET csoportok elszörnyűködtek a látottakon és petíciót nyújtottak be az Istenséghez, hogy ez soha többé ne fordulhasson elő, és az ilyen helyzetekre megengedhető legyen a szabad akarat ellenére is egy magasabb szintű beavatkozás. A bolygó pusztulásából eredő robbanás megváltoztatta a Mars és a Föld pályáját és megzavarta a Jupiter és Szaturnusz éterikus alaprendszerét. Elektromágneses zavarok hullámai mentek ki a Naprendszeren keresztül, melyre az egész galaxis lényei felfigyeltek. Összehívták ezután az Alcyone (Plejádok főcsillaga, és a helyi Központi Nap) csillagrendszerében a Galaktikus Nagytanácsot, amely egyben a Nagy Fehér Testvériség otthona is, és elhatározták, hogy a galaxisban soha többé nem megengedett egy egész bolygó elpusztítása.

5. rész

A Marsi civilizáció

Az Eredeti DNS kísérletek során, a nem sikerült, nem a célra használható kísérleti példányokat az Alapítók a „kukába” dobták, így mondják ezt földi nyelven, hogy megértsük. A laboratóriumuk „szemeteskosaraiból”, máshonnan származó technikusok lopództak be az éj kellős közepén és kikukázták a selejtes példányokat, teremtményeket, és ezek a máshonnan jöttek, elkezdtek ezekkel tovább kísérletezni.

A Földi kísérleteket megérteni nagyon sok időt vesz igénybe, de az Alapítók visszatérnek a Sagájukkal a Maldek pusztulása utáni időkre.

Több mint 10 millió lélek vesztette el a testét a Maldek megsemmisülésekor. A legtöbb lélek ezek közül ezután a Marsra került, költözött inkarnálódott, ahol már egy civilizációs fejlődés folyamatban volt. A Marson lévő lelkek, ebben az időben az Alapítók által kikísérletezett (humán) testben éltek, más csoportokkal, különböző csillagrendszerekből, mint az Orion vagy az Alfa Draconis/Thuban. Ezek a csoportok már hosszabb ideje nyomot hagytak az evolúciós spiráljukon, de még nem jutottak el arra a szintre, hogy komolyabban meg tudják változtatni a DNS lenyomatukat, még egyelőre nem érkeztek el arra a szintre. A marsi lelkek a Maldekról testesültek meg, DNS kereszteződés, nemesítés során egy hatásos módon, amely mögött: Plejádi, Orioni, és Marsi drakonida (itt az Alfa Draco csillagrendszerből érkezőkre érti, és nem általában a hüllő fajra!!!) vérvonalak álltak. A civilizációs lélekszám így a Marson jelentősen megnőtt, és majd elérte a 100 milliós lélekszámot, néhány ezer éven belül. A volt Maldekiek ezen belül 10 milliós népességükkel egy időben csaknem a lakosság felét tették ki.

Ahogy nőtt a népesség, úgy egyre feszültebbé vált a hangulat az egyes csoportok között. Lévén, hogy mind a Marsnak mind a Maldeknek a Naptól való távolság miatt elég vékony és különleges és ritka légköre volt, így nem tudott a bolygójuk nagyobb méretű populációt fenntartani, másrészt a felhalmozott nukleáris fegyverek jelentették még a feszültség egyik forrását.

Mivel a marsi civilizáció lélekszáma tovább növekedett, különböző zavargások törtek ki a frakciók között, azért mert a maldeki lelkek nagyobb része nem okkult még eléggé saját volt háborúiból, és elég hirtelen, gyorsan távozott a bolygóról, a Maldekról, a katasztrofális eseményeket követően. Bár a legtöbb lélek közülük, felvilágosító tanácsadáson vett részt két életideje közt nem sok sikerrel, így az Alapítók és mások kötötték magukat a be nem avatkozás elvéhez a Mars tekintetében is, egyetlen kivétellel, hogy bármely bolygó felrobbantása, így a Marsé is ezen túl megakadályozható. A marsiaknak viszont volt arra elég idejük, hogy elegendő fegyvert halmozzanak fel, amivel el tudnák pusztítani az egész bolygójukat. A Maldek felrobbanása megváltoztatta jelentősen a Mars keringési pályáját és az elektromágneses frekvencia sávját. Az éghajlati változások miatt, bonyolult és kiterjedt csatornahálózatot építettek, hogy vizet tudjanak szállítani a trópusi és sarki vidékekről a sivatagi területekre. Mivel a klíma szélsőségesre változott, háborúk törtek ki a víz feletti birtoklás jogaiért, és ezeket a háborúkat hagyományos fegyverekkel robbantották ki, vívták meg ezután.

Az atombomba legpusztítóbb formáját kezdték el kikísérletezni, nehéz fémeket használva (uránium, plutónium stb…), hogy a háború kitörése esetén bevethessék ezeket a fegyvereket is. Számos lelket előre figyelmeztetett a Fény Testvérisége (később a Bolygók Konföderációja/Szövetsége), és segítséget nyújtottak a föld alatti menedékhelyek és városok megépítésére. A Maldeki tapasztalat miatt (a bolygó nukleáris felrobbantása) a Fény Testvérisége és a vele szövetséges szervezetek semlegesítették a hatalmas mennyiségben felhalmozott fegyvereket, hogy megakadályozzák a már ismert maldeki események megismétlődését. A marsiak azonban lyukakat robbantottak ki a légkörük felszínen az atmoszférájukban a háborúk során és ez felborította az ökológiai egyensúlyt, s így a legtöbb életforma kihalt. Akik még el tudtak menekülni az atomrobbanások után a marsi föld alatt találtak menedéket, és ott tovább folytatták és újjáépítették a civilizációjukat, és egy újabb szintjére értek el. Mintegy 100 millió felszíni lélekből, mintegy 10 millió maradt meg és élt tovább a bolygó belsejében. A további támadások kivédésére a föld alatti városokat a Marson elzárták és lezárták a külvilágtól. Az ottani tudósok létrehoztak egy mesterséges környezetet, amely 20 millió lelket is képes volt fenntartani. A Mars felszínét ekkor nagy porviharok szántották végig és az ott lévő városokat, és építményeket csaknem mind elpusztították. A mai napig fennmaradt (és látható) néhány piramis és más geometrikus épület, amely arra elég csupán, hogy emlékeztessen mindenkit arra, hogy valamikor egy civilizáció lakott a felszínen. A Föld alatti városok a mai napig lakottak, de mivel a 4. sűrűségbe emelkedtek, így a legtöbb látogató számára nem látható. És mi történt 90 millió lélekkel, akiknek nem sikerült a marsi föld alá menekülni. A Földre inkarnálódtak, vagy kivándoroltak a bolygóra, bele a plejádi, orioni, drakonida olvasztótégelybe és más hasonló csoportokba, és ennek az átrendeződésnek az lett később az eredménye, hogy Pán bukását okozta.

6.rész

A 3 Fátyol a Föld körül – A Luciferi Lázadás 1.rész

Ez a fejezet egy új témával kezdődik, hogy minél tisztább és pontosabb legyen az átadás.
Az Alapítók nincsenek tisztában 100%-ig minden lélek földi megtestesülésével, mert igen bonyolult kinyerni az információkat az Akasha lemezkről. Bár a Világegyetem összes információja szabadon rendelkezésére áll mindenkinek, bárki számára, azoknak, akik tiszta szándékkal kérik, de a legtöbb lélek nem érheti el ezeket a Rigeli és Drakonida Tanácsok korlátozása miatt, mert korlátozó frekvenciát helyeztek el az éterben a bolygónk körül, és így nehezen tudunk ezért eligazodni.

Egészen a közelmúltig az Istenség nem engedélyezte, hogy megváltoztatható legyen ez az éterikus mezőben létrehozott frekvenciatorzítás. Mintegy 1950 óta van erre lehetőség a saját idővonalunkon arra, hogy az Isteni Beavatkozással (saját szabad választásunk szerint) a torzulások eltávolíthatók lehessenek az éterikus mezőkből, a bolygóközi szférákból. Az alábbi megbeszélések témáját fogja adni az úgynevezett Fátyol (valójában Fátylak), és annak indoklása, miért is lett ráhelyezve a vibrációs mezőinkre.

Az egyik oka a Fátylak elhelyezésének, ahhoz kapcsolódik, hogy ez egy természetes evolúciós jelenség, ami segíti a 7. sűrűségben élő lelket, hogy le tudjanak ereszkedni a 3. sűrűség valóságába, hogy meg tudják tapasztalni azt, le tudják csökkenteni a rezgésüket.

A második oka, fátyolrész elhelyezésének az volt, hogy jóindulatú ET csoportok megelőzés céljából hozták létre, hogy megakadályozzák a sötét erőket, hogy túl sok energiához jussanak a Földről, másrészt, ne sértsék ezzel a szabad akaratuk által növekvő földi lelkek fejlődését.

A Harmadik típusú fátylat a sötét erők helyezték el, egyes orioni, drakonida és szíriuszi csoportok, vonták be vele a Földet, annak érdekében, a fejlődő lelkeknek ne legyen erejük véget vetni az ő uralmuknak és befolyásaiknak.

Mivel nyilvánvaló, hogy most a Földön, nem mindenki földi lélekként van jelen, sem a csatornázó, sem az Alapítók nem garantálják azt, hogy a történetünkről szóló információk teljes pontossággal fognak megérkezni. Így óvatosságra intenek bennünket az olyan közvetítőktől és közvetített anyagoktól, akik azt állítják magukról, hogy 100%-ig igazak, pontosak és tiszták azok az anyagok, amiket ők átadtak.

A Luciferi lázadást számos vallásos írás is megtárgyalta, így egy nagy torzításokkal tarkított könyv is, melyet Urantiának hívnak, miszerint ezt a könyvet az Andromédai Tanács a legjobb tudása szerint hozta el a Földre. Az ebben található információk az Andromédai Tanácsban résztvevő különféle csoportok adták át, akik hozzáfértek az Akasha feljegyzésekhez, i.e. 10 millió évvel ezelőttől, egészen Jézus Krisztus megjelenéséig. Az információk egy része fontos és pontos is, de az andromédai entitások nem tudtak áthatolnia Fátyol némely részén abban az időben, amikor átadták ezeket az ismereteket. Tehát az történt, hogy az információk egy része másodkézből valók, azoktól szerezték be, akik annak idején részt vettek a földi kísérletekben, így Betelgeuse-Orion Tanácsától, és a Szíriusz A és B rendszerek csoportjaitól. Számos arkangyali rendnek és Felemelkedett Mestereknek pontos információik voltak az erre vonatkozó időszakokra, de nem engedték meg nekik még akkor, hogy terjesszék ezeket, mert sértette volna a szabad akarat szerinti fejlődést, és a be nem avatkozás elvét. Az Alapítók és az energiaátadó és továbbító csoportok, a magasabb rezgésű sűrűségben élő néhány csoport az, akik képesek áthatolni mindegyik fátylon, függetlenül attól, hogy ki és mikor tette fel azokat erre a helyre. Bizonyos képi kódokhoz, és a DNS mintákhoz kapcsolódó csillagkapuk és portálok vannak, melyekhez hozzá kell férni annak érdekében, hogy a Fátylon át lehessen hatolni.

Az ősi misztérium iskolák rendelkeztek ezekkel a képességekkel a bolygón, és különleges időpontokban (szent időkben), bizonyos pontokon (szent helyeken) a magasabb lelki képességeikkel, képesek voltak hozzáférni ezekhez a Csillagkapukhoz és Portálokhoz

Folyamatos rituálékkal és beavatások során megkapták a titkos és bizalmas tanításokat, mint: a Szabadkőműves Társaság, a Rózsakeresztesek, a Fehér és Vörös Rózsa Rendje, hogy át tudjanak hatolni a Fátylakon. A kezdetekben ezen szervezetek legtöbb tagja képessé vált elérni a Csillagkapukat és a Portálokat, és némely fátyolrészen áthatolni. Sajnos e szervezetek tagjainak legnagyobb része, nem érkezett meg a szellemiségének azon pontjára, hogy tiszta szívvel és lélekkel használják ezeket, így visszaéltek az átadott információkkal és tudással. Az ítélőképességük hiánya azt okozta, hogy átadták a DNS-kódokat különböző negatív ET csoportoknak, és ez lehetővé tette számukra, hogy a Csillagkapuk és Portálok ismeretében bosszúszomjasan kitombolhassák magukat a Föld asztrális és éterikus síkjain. Ezek az entitások ezután egyesítették a saját DNS kódjaikat a földi lelkek kódjaival, egyrészt energiaátvitellel, csatornán keresztüli megszállással, majd tömeges inkarnációval, testet szerezve, korrupttá tették a titkos és bizalmas tudással, misztikus beavatásokat kapott rendeket, akik így már eltértek az eredeti küldetésüktől. A már korábban említett misztérium iskolákba és sok más helyre is ezután beszivárogtak a negatívan polarizált ET csoportok, és ennek az lett az eredménye, ezen szervezetek vezetői, egy egón alapuló vágyaikkal, ellenőrzésük és irányításuk és befolyásuk alá vonták, hatalmukkal a többieket.

Ez az egón alapuló hatalomvágy és ellenőrzés, egy nagyon finom és fondorlatos módon álcázottan jelenik meg, emberbaráti, jószolgálati tevékenységnek van feltüntetve és spirituális büszkeséggel van átitatva, azoknak, akik elérik ezt a szintet, vagy bizonyos szintet, beavatást kapnak a szervezetekben. Minden egyes szintnél nagyobb a felelősség és még nagyobb egyéni hatalom halmozódik fel a szervezet és a tagok irányítása tekintetében. Ez akkor veszélyes, amikor az egón keresztül szólal meg az irányítás. Számos jó szándékkal bíró világvezetőt eltérített már (küldetése van, minden áron), kiket rabul ejtett, vagy elért a negatívan polarizált energiamező, és abban a hiszemben úgy teszik a dolgukat, mintha az Isten által vezérelt munkájukat tennék. Ez volt az egyik oka annak, hogy a teljes információ és DNS kód átadás nem történt meg, nem tárták még fel a napjainkig bizonyos részleteit, az energiaátadók és az Alapítók. Az Alapítók már bíznak abban, hogy ma már van elég tiszta szívű, tiszta gondolkodású ember, akik semmi körülmény között nem közölnek hamis és torz információkat a csatornájukon keresztül a mostani időkben.

Az Alapítók nem adják még meg az aktuális teljes DNS kódokat, a mostani energiaátadásnál, csatornázásnál, de adnak olyan energiamintákat, melyekkel már áthatolhatók, átszúrhatóak a fátylak. Azok a lelkek akik ráhangolódtak ezekre az üzenetekre, azoknak elegendő képessége lesz arra, hogy kifejlődjön bennük a fátylak áthatolhatósága közvetlenül. Másodsorban a DNS kódokat és kulcsokat meg fogjuk kapni nemsokára. Ez nem azt jelenti, hogy az Alapítók visszatartanának olyan információkat és tudást, melyek fontosak lehetnek, szükségesek a bolygó Fénymunkásai számára. Ugyanakkor az emberiség megkapta az Alapítóktól a múltban A Szabad Választás Tévedhetőség döntéseiben, ahogy ezt nevezhetnénk, amely a jelenlegi helyzethez vezetett a Földön. Az Alapítók a legjobb tudása szerint, nincsenek olyan ET csoportok, vagy csatornázó entitások, akik „ítélkezésmentesek” lennének. A Szabad Akarat, benne a választási lehetőség, egy nagyon bonyolult és egy nagy kihívásokat jelentő elv, és az evolúció minden szintjére hatással van. A Szabad Akarat működésének alapos megértését akkor használhatjuk a legnagyobb körültekintéssel, ha tiszteletben tartjuk, és ezt még az Alapítóknak is így kell tenniük. A lényege az, hogy az emberek döntését, milliók szabad akaratát senki se befolyásolja.

1950-ig gyakorlatilag minden ellenőrzés, akadályoztatás és megelőzés nélkül zajlott a fény és sötét erők, frakciók küzdelme, és elérkeztek harcaikban a végső kimenetelig. A nukleáris fegyverek megjelenése azonban megengedte az Isteni Rendelkezés szerinti közvetlen, azonnali beavatkozást, abban az esetben, ha megsértik alapvető mértékben a földi lelkek szabad akaratát. Miután a földi lelkek elérik a belső vibrációjuk, tudatossági szintjük szerinti 5. sűrűséget, az ő jólétük érdekében, az Alapítók adta jutalomként, felmentést kapnak a korlátozásoktól, mert kitartottak hűséggel az Isteni Alapelvek mellett.

Egyes tudósok, így dr Hawkins kialakított egy vibrációs skálát, amely kissé elnagyolt, de alapvetően használható a szintek megmérésére. Azok a lelkek, akik elérik a belső tudatosságuk vibrációjában az 500-as, vagy annál magasabb szintet, vagy a külső kifelé áradó vibrációjukban a 400-as vagy annál magasabb szintet, azokra automatikusan beíródik a felmentő energiamező (karmikus és korlátozások alóli felmentést kapnak), melyet az Alapítók és más magasabb rezgésű tudatossági csoportok foglalnak magukban, mint az Isteni Felmentések Alapelveiként. Ebben az időben, (2005-ben) kb. 16 millió földi lélek érte el, vagy haladta meg a fenti rezgésszinteket.

Mindenki szeretve van a bolygón és mindenki méltó az Isteni Szeretetre. Nincs egyetlenegy, erre méltatlan lélek sem, akit meg kellene menteni. A Szeretet nem arról szól, hogy bárkit is meg kellene menteni. Arról szól, hogy az emberiség megkapja a hozzáférést ajándékban a Csillagkapuk és Portálok kulcsaihoz, amely szükséges, hogy segítse őt a szabadságának megsértése, a luciferi lázadás hatásainak kiküszöbölésére.

Csak a tiszta szívű és gondolatvilágú lelkeknek engedélyezett a hozzáférés a szent DNS kulcsokhoz és kódokhoz, melyek felelősséggel fenntartották a fátylat eddig a bolygó körül és így és a belépés a Csillagkapukon és Portálokon. Minden lélek, aki őszintén vágyakozik, erre felszabadulhat, és szabad is fog lenni. Ez Isteni Törvény. Kérjetek és adatik…ez ma ugyanúgy érvényes, mint Jézus idejében. Bár bizonyos védelmi elemek bele lettek építve a bolygó asztrális és éteri régióiba azért, hogy mások is tiszteletbe tartsák a szabad akarattal fejlődő világ lelkeit itt a Földön.

A Lemuria előtti időszak, nagyjából 10 millió évvel ezelőttől, mintegy egymillió évig tartott. A Nagy Árvíz után a Föld lassan helyreállt, és az életformák újra változatosan kezdtek elszaporodni a bolygón. a Maldek pusztulása után, és a Mars légkörének tönkremenetelét követően sok lélek inkarnálódott a Földre és ez drámainak megnövelte a lakosság létszámát. A Föld ismét egy trópusi dzsungelhez hasonlított, mintegy 90%-át víz lepte el, és csak a sarki régiókban volt valamivel hűvösebb.

A Vonzásnak megfelelően, a marsi és maldeki lelkek egyre nagyobb számban érkeztek a Földre, és a bolygó rezgési szintje ennek megfelelően kezdett el csökkenni. Amikor a Föld tudatossági szintje az 5. sűrűség alá esett, a környező csillagrendszerek képesek voltak elérni a Föld körüli Csillagkapukat és Portálokat, melyeket nem védte senki sem ezekben az időkben, kivéve a Vonzás Törvényét, amelynek mindenki ki volt téve. Bár az orioniak és drakonidák már megvetették a lábukat a Földön, ekkor már ugrásszerűen kezdtek megérkezni rendszereikből a bolygóra, amely az 5. sűrűség alá csökkent, így szabad lett a bejárásuk.

7.rész

A Fény és Sötétség Harca, a Csillagok Háborúja

A Luciferi lázadás 2. rész

Sal megjegyzésével kezdődik a 7. rész.
Az Alapítók többször is felülvizsgálták és átszerkesztették ezt a szakaszt, annak érdekében, hogy olvashatóbb és időrendben követhető legyen. A Draco, Drakonida elnevezést, szavakat szinonimaként használják az Alfa Draco csillagrendszerére, és nem keverendő össze más hüllő, sárkány nemzetségekre, fajokra. Az Alapítók folytatják a Föld történetéről szóló sorozatot, és betekintést adnak a Luciferi lázadás igaz történéseibe.

Körülbelül másfél millió évvel ezelőtt a földi idővonal szerint egyre több és több lelket vonzott be a bolygó magához az Univerzumon keresztül. Ezek a lelkek nagyobb részt 4. dimenziós rezgéssel rendelkeztek, ami azt jelentette, hogy torzult asztrális és éterikus rezgéseket hordoztak magukban. Genetikusan számos faj keresztezte egymást (hogy jobban tudják elviselni a földi adottságokat), de az Orioniak kezdetek el fokozatosan dominálni közöttük.

A háború Rigel és Betelgeuse között még jobban elviselhetetlenné tette az orioniak életét és a föld látszott számukra egy olyan élettérnek, ahol újra kezdhetik az életüket.

A Drakonidákkal szemben, az orioniak lényegesen könnyebben tudtak bejönni a Földre és mivel így belekerültek az inkarnációs folyamtokba, egyre jelentősebben nőtt a számuk, gyorsabban, mint a drakonidáké, akik hüllő szerveikkel sokkal lassabban tudtak alkalmazkodni a föld légköréhez és atmoszférájához..

Az Alapítók döbbenten figyelték, hogy mi is történik, de nem avatkozhattak be a folyamatokba. Olyanok voltak, mint a laboratóriumi mérnökök, akiknek kieseik az ellenőrzésük alól, és döbbenten szemlélték, hogy semmi sem állíthatja meg ezt az új helyzetbe kerülést.

Az Arkangyali csoportok és a Felemelkedett Mesterek a 7,8,9 sűrűségből figyelemmel kísérték és felügyelték a Földet. Közülük is sokan ismertek voltak már a földi embereknek, így a leginkább ismert, Mihály Arkangyal és csapata volt, de volt egy másik közismert felemelkedett létező, aki a Lucifer nevet kapta, és ugyanúgy figyelemmel kísérte a Föld fejlődését és haladását.

Lucifer kidolgozott egy tervet, hogy csökkentse a bolygón kialakult káoszt, hogy megtanítsa a földi lelkeknek, hogyan tudják kontrollálni, irányítani érzelmeiket és hogyan használhatják inkább szellemi képességeiket, azért, hogy érzelmileg ne inogjanak meg a negatívan polarizált csoportoktól. Lucifernek tévesen tulajdonítják azt, hogy ő tehet a földön elszabadult érzelmek és szenvedélyek okozta káosz miatt és neki köszönhető a későbbi hanyatló helyzet. Lucifer azért jött a Földre, hogy misztériumiskolákat alapítson, hogy megszüntesse a lelkek vándorlását, és hogy megtanulják ellenőrizni, és ha kell elnyomni érzelmi testüket. A kísérlet visszafelé sült el. Ahogy a diákok megtanulták, hogyan nyomják el érzelmi testüket, lelkük egyre elaprózódott, míg a rezgésük lecsökkent a 4. dimenziósról 3. dimenziósra sűrűségűre. A lélek valamelyik részének elnyomása, mindig az erő és tudatosság szintjének csökkenésével jár. Az emberi érzelem megszégyenítése, jól ismert a viktoriánus korszakban, amikor az emberek lecsökkentették érzéseiket, szexuális vágyaikat elnyomták, mint egy helytelen érzést, és mindez eredetileg Lucifer filozófiájából ered.

Mihály Arkangyal látta, hogy mi történik a Földön, és már nem tudta tovább nézni mindezt ölbe tett kezekkel. Vezetésével, egy csoport felemelkedett lénnyel, akik önként vállalták, hogy lelassítják vibrációjukat, megérkezett a Földre, és egy másik misztérium iskolát hozott létre, abból a célból, hogy visszavezessék a vibrációjukba lecsökkent lényeket a Fénybe. Így érkezett meg Mihály csapatával a Földre, de a vibráció itt annyira sűrű volt, hogy ő és csoportja a Szent Segítők megérkezve a dualitás játékába megláthatták a negatívan orientált csoportokat, mint ördögi erőket, akikkel majd meg kell küzdeniük. Így kezdődött el a Földön a Fény és a Sötétség harca. Mihály oldalán a fényerők és számos csoportja, míg többen Rigel Tanácsából a legtöbb drakonida, akik a Sötétség pólusát tartották.

Eközben Lucifer és csapata, misztérium iskolája, hűvös távolságtartással és nyugalommal szemlélte a két erő küzdelmének alakulását (Mihály és Rigeliek küzdelmét). Majd annyira lenyűgözte ez a dráma, a dualitás drámája, hogy elkezdte felépíteni erőit, mindkét oldalon(!!!), a fény és a sötétség harcaiban, mert az volt az érdeklődés középpontjában, hogy ki fogja megnyerni a küzdelmet, látni akarta győzteseket, de mindazt amit látott a harcokban, az a könyörület hiánya volt.

Lucifer arra tanította katonáit, hogy a harcmezőn nyomják el érzéseiket, és legyenek kemények, és okozzanak szenvedést és nyomorúságot másoknak. Mihály viszont arra tanította katonáit, hogy szenvedélyesen harcoljanak, és így kerekedjenek fölül a sötét erőkön. Amikor Lucifer látta, hogy Mihály hogyan küldi csatába katonáit, minden figyelmét az orioniakra irányította, és hatalmas háború tört ki közöttük az éteri és asztrális síkokon a Föld felett, amely úgy is közismert, mint a Mennyek (Csillagok) Háborúja. Mihály szenvedéllyel teli csapatai sorra győzelmet arattak a sötét erők felett. A luciferi erők, akik eddig hidegvérrel, intellektualitásukat használva és nyugalommal harcoltak, stratégiát váltottak. A harmadik erő a negatívan polarizált orioni és drakonida csoportok is elszaporodtak és már ők is (orioni-drako) harcban álltak egymással.

A Csillagok Háborúja mintegy ezer évig tartott nagyjából i.e. 500.000 körül.

I.e. 1 millió és i.e. 500.000 között a Föld lakossága 200 millióról egymilliárdra növekedett. Mivel a háborúk, nem a Földön, hanem annak égi szférájában zajlottak, így ez nem befolyásolta jelentősen a lakosság számának alakulását a Földön valamint a Föld alatti civilizációk kultúrák száma sem csökkent a luciferi lázadások alatt. A legtöbb felszíni harc regionális volt és hagyományos fegyverekkel vívták.

Az ezeréves égi háború befejezéseképpen, fegyverszünet jött létre.

Lucifer és csapata megállapodott abban, hogy ne támogassanak semmi olyan tervet, amely a Föld rendszerének nyílt agresszióját teszi lehetővé. Mihály rájött, hogy a háború a sötétséggel szembeni harc hiábavaló, mert nem tudják leküzdeni a sötétséget csupán az érzelmi energia erejével, így visszavonult az égi-mennyei birodalmakba, hogy összegezze a dualitás csatájának tanulságait.

I.e. 500.000-200.000 között az élet fokozatosan átalakult a Földön, és néhány lélek visszaszerezte a 4. dimenziós tudatosságát, és, újratanulta azt, hogyan kell felelősséget vállalnia az életért. Ebben az időben egyre több lélek érkezett a galaxisból a Földre és a bolygó entitások olvasztótégelye lett. A legnagyobb képviselettel az Orioniak voltak, a Betelgeuseiek Mihály oldalán és a másik oldalon a Rigeliek. A luciferi lázadás során a Betelgeuse Tanácsa, Mihály és a Fényerők, míg Rigeliek a sötét erők oldalára álltak. Mindkét csapat a harcok ellenére, megtartotta DNS-ének szerkezetét, saját polaritásával, így Betelgeuse a békesség, míg Rigelieknél az agresszivitás vált uralkodóvá. I.e. 200.000 körül a lakosság száma a Földön elérte a másfélmilliárdot, mielőtt egy újabb Nagy Ciklus indult volna be.

LEMURIA 3 KORSZAKA

MU: I.E. 200.000-122.000

LEMURIA 1. : I.E. 122.000-100.000

LEMURIA 2. : I.E. 100.000-I.E. 26.000

Lemuria (Mu) első korszaka i.e. 200.000 körül kezdődött el, egy Nagy Ciklus, egy 25.920 éves periódus befejeződése után. Ez a rendkívüli ciklusváltás megritkította, lecsökkentette a Föld népességét. Földrengéseket, elektromágneses változásokat, pólusváltást hozott létre. Az elektromágneses változások során bizonyos földterületek elsüllyedtek, míg más területeket összemozgatott, egységessé tették őket, és ez egy kedvező terepet biztosított jóindulatú civilizációknak, olyanoknak, akik békés természetű emberek voltak és a Plejádok vidékéről jöttek, míg néhány a Szíriusz és az Orion körzetéből. Egy új nagy kontinens emelkedett ki a vízből, keletkezett, amely nagyjából akkora volt, mint a mai Ausztrália, és majdnem ugyanazon a hosszúságú fokon helyezkedett el, de kicsit északabbra. Amit a történészek nem vesznek észre, az, hogy a civilizációk szinte folyamatosan, de mindig  más kontinenseken jelennek meg, az egyik kontinensről a másikra. Lemuria első korszaka alatt a civilizáció vibrációja egyre finomodott, de más kontinensen nem volt ehhez hasonló, mint Lemurián. Az első lemuriai civilizációt MU Földjének nevezték el, és megközelítőleg félmilliárd lélek élt csúcspontjakor.

Három Nagy Ciklussal később (78.000 évvel) az elektromágneses változások nagy katasztrófákat idéztek elő, ez volt a 2. katasztrófa, amikor is a víz mindent elborított a Földön, kivéve Lemuriát. A legtöbb lélek, aki elmenekült ezekről a helyekről, vagy odaveszett és újrainkarnálódott, Lemuriát választotta lakhelyül, így ekkor Lemuria lakossága majdnem elérte az egymilliárdot. A 2. lemuriai periódus I.E. 122.000-100.000 között tartott.

Ezek a lelkek nem technológiára beállítottságúak voltak, hanem úgymond természeti-törzsi keretek között éltek. Élvezték a zenét, a táncot és a ritmust és a nagyvárosaik partjai mentén laktak.

100.000 évvel ezelőtt az Annanhutak üstökös nagyon megközelítette a Földet. (lásd erről bővebben a földicsillagokon : A NAGY CIKLUS VÉGE A 2012. UTÁNI KOZMIKUS CIKLUSOK A FELEMELKEDÉS 3 HULLÁMA címmel megjelent átadást a Tizenkettek Tanácsától). A csóvájával súrolta Föld atmoszféráját, amely dráma lehűlést okozott. A lemuriai emberek hozzá voltak szokva a meleghez, a trópusi klímához, de a hőmérséklet több mint 20 fokkal való lecsökkenése szó szerint sokukat megfagyasztott. Azok, akik tudták, hogy mi fog következni, a tengereken próbáltak elmenekülni, de sokan belefulladtak a viharos vizekbe. Néhány a földalatti városokba próbáltak menedéket találni, többnyire sikertelenül. Sok tengeri legenda keletkezése is innen ered. A lemuriai földrész elsüllyedt a tengeráradás miatt, amit az üstökös áthaladását követő elektromágneses változások okoztak. A maroknyi túlélő arra a helyre tudott menekülni, melyet ma Dél-Amerikának, Ausztráliának, Hawaiinek, Fülöp-szigeteknek neveztünk el.

Ami eddig nem volt köztudott, és erősen titkolt volt a Földön, az üstökös szokatlan drasztikus áthaladása mögött az alfa drakonidák álltak. Az űrben nukleáris robbantáson keresztül, szándékosan olyan pályára kényszerítették az üstököst, hogy minél közelebb jöjjön a Földre, hogy elpusztítsa az ott lévő civilizációt. Az volt a tervük, hogy eltöröljenek minden Földön létező életet, lepusztítsanak minden földdarabot, hogy aztán maguknak követeljék azt.

Csak részben értek el ezzel sikert az alfa drakonidák, mert a bolygóra bejövetelükkor a természetes testük sokkal nehezebben viselte el az adottságokat, mint a már itt lévő inkarnált millióké, akik már a földi elemek által szabott testben léteztek. Így azt lehet mondani, számukra egy nagyon nehéz túlélési időszak következett be, mert hüllőszerveikkel kellett elviselniük a számukra kedvezőtlen gravitációt és a földi légkör, atmoszféra gázkeverékét. Természetes hüllő testük változásokon, mutációkon ment keresztül, a méretük megnövekedett, hogy alkalmazkodni tudjanak a gravitációs viszonyokhoz, de így is csekély számuk maradt csak életben. Ez volt az,az időszak, amikor a legendák, úgy születtek és arról szóltak, hogy sárkányok kóboroltak a Földön.

A drakonidák azonban nem adták fel olyan könnyedén, tanultak a kudarcból, hosszú éveket töltöttök hajóikon lévő laboratóriumukban és DNS-ük megváltoztatásával különböző kísérleti mintákat hoztak létre, ennek egyike lett a a hibrid drako-ember.(főleg orioni ember DNS) Titkos kísérleteik során a hüllő DNS-t az emberi agy kisagyi részébe injektálták, amely nagyon gyors mutációt hozott létre az agy egészében. Ezt a részt kisagyban (nyúltagy) ma is úgy hívják, hogy hüllőagy, és erre az agresszivitás a jellemző, mert ez az agresszív viselkedés irányító központja. Ez amely a versenyszellemet erősíti a „harcolj meg érte vagy menekülj szindrómát hozták létre ezzel. A harcos állásponttal tulajdonképpen a hüllő dominanciájú szervezetet erősítették meg, ráadásul ezekkel a karakterekkel amikor az orioni DNS-t is kombinálták, akkor egy nagyon hatásos erős harcos dominanciát hoztak létre.

Ma az emberiség DNS-ének 80%-a orioni eredetű, vagy azt kell mondani orioni-drako hibrid. Ez a drakonidák DNS manipulációjának és az orioniak jelentős földi inkarnációjának eredménye, és nem természetes folyamat. Az emberi lények eredeti DNS lenyomata, mintegy 20%-kal csökkent, amelyre valamikor nagyon büszkék voltak.

Lemuria pusztulása után az alacsony drakonida túlélési ráta, az emberi humán DNS-ben is a Földön, alacsony lett.

I.e. 100.000 után Atlantisz előtt a legtöbb betelepülő az orioni rendszerből a Rigel és Betelgeuse rendszereiből érkeztek. A hosszan tartó háborúk az orioni rendszerben véget értek, több, mint 100.000 évvel ezelőtt, és számos csoport, akik a Földre menekültek, magukkal hozták a harci mentalitásukat, melyet meg is tartottak a mai napig. Ha jobban körülnézünk ez nagyon is szembetűnő tulajdonság: a militarizmus, a túlzó hazafiasság, a nyílt ellenségeskedés, a barbár, csak rombolást ismerő szokások.

8.rész

Atlantisz ciklusai

Atlantisz első korszaka: I.E. 100.000-I.E. 50.000

Atlantisz második korszaka: I.e. I.E. 50.000 – I.E. 23.200

„Az Alapítók szerint most hasonló forgatókönyv játszódik a mi modernnek mondott világunkban és nagyon közel állunk ahhoz, hogy Atlantiszihez hasonló tragédia megtörténjen. Van azonban a kettő helyzet között egy lényeges különbség. AZ ISTENI FELMENTÉS MOST LEHETŐVÉ TESZI SZÁMOS LÉLEKNEK, HOGY FELÉBREDJEN MAGASABB TUDATOSSÁGÚ ÁLLAPOTÁBA.”

Az Alapítók úgy érzik, hogy a fátyol és más szintű torzulások miatt, egy idevonatkozó magyarázatot adjanak Lemuriáról az Atlantiszig tartó átmeneti időszakról. Ezen időszak alatt a Föld körül, mind az Alfa Drakonidák, mind a különböző orioni flották keringtek, köröztek végig. E hajókon lévők sűrűsége legtöbbjüknek 4. rezgéssel bírt.

A két csoport között egy laza a kereskedelmen és technológiai cserén alapuló szövetség volt, és az hogy sakkba tartsák közös ellenségeiket. Az egyik ilyen technológia a közösen kifejlesztett nagy intenzitású elektromágneses hatósugár, mellyel használni tudták a Föld körüli védelmi mezőt, amely eddig védelmet nyújtott a bolygónak bizonyos ET csoportok behatolása ellen, de ez torzulást hozott létre a Föld Akasha mezejébe.Bár a Föld Akashája nem térben és nem időben van, hanem egy portál az atmoszférájában, de ebben az időben, éppen ezért, nem lehetett tiszta információhoz jutni (karantén), vagy bonyolult volt. Egy másik fontos tényező volt az is, melyről számos könyvet írtak, hogy Lemuria pusztulása után a Föld egy karanténba került. A karantén miatt az emberiség vibrációs szintje lecsökkent, és a jóindulatú ET csoportok már nem tartották kívánatos helynek a Földet. A Plejádiak, hogy elkerüljék az Orioniak és a Drakonidák által lerontott asztrális és éterikus civilizáció rezgését, a Földet egy 7. sűrűségű erőtérrel vették körül, hogy biztosítsák kereskedelmüket a szomszédos világokkal. Ez egy fátyol volt, egy álca, és ezt, erőteret 1987-ben a Harmonikus Konvergencia idején szüntették meg.

Így a Föld egy érzékeny instabil hellyé vált Lemuria elsüllyedése után, és ez lehetővé tette a Drakonidáknak, hogy leszálljanak a bolygóra, és hogy ott elszaporodjanak, de a földi körülmények között számos nehézségük akadt a hüllőszerveik érzékenysége miatt. A volt Lemuriaiak viszont visszainkarnálódtak a Föld többnyire még stabil földrészére, Atlantiszra, ahol most az Atlanti-óceán terül el. A karantén ellenére a Plejádiak úgy látták, hogy megérkezett a Föld újrarendezési ideje. Az Orioni Rigel és Betelgeuse Tanácsai is ideérkeztek és megállapították, hogy a Föld légköre már szinte ideális a gyors fejlődésre. A kataklizma túlélőinek DNS-e elsősorban orioni jelleggel bírt, némi szíriuszi, andromédai, drákói energiákkal. Mivel egy új civilizáció kezdett kialakulni, a plejádi, orioni, drákói DNS hatására, mutációk, változatosságok, új típusú lények kezdtek kifejlődni, akik még több tudásra és intelligenciára tettek szert. Így kezdődött Atlantisz első korszaka. A civilizáció hatalmas technikai fejlődéssel és eredménnyel kezdett kialakulni ott. A Plejádiak magasabb, lelki tudatossága kombinálódott az orioni szenvedélyességgel, aktivitással, felfedező képességgel, nyughatatlansággal és a drakonida versenyszellemmel. Ennek eredményeként hatalmas épületek nőttek ki a földből, fejlett technikai gépeket, berendezéseket, szerkezeteket alkalmaztak, magasan fejlett volt az építészetük. Mihály Arkangyal és légiói, miután tanultak a múlt időkben bekövetkezett háborúkból, még egyszer megpróbálták befolyásolni az Atlantiszban élő fejlődésben lévő lelkeket a spirituális fejlődés felé. Rigel Tanácsa, aki korábban kihátrált a bolygóról, annak instabilitása miatt, ismét érdeklődni kezdett a bolygó iránt, látván a jelentős változásokat. Nagy számban vissza kezdtek inkarnálódni a Földre, emberi formában, Atlantiszra és jelentős űrhajóflottát és bázisokkal tartották fenn jelenlétüket a Föld körül. Így a karantén ismét feloldódott, és a Föld újra vonzóerővel bírt mindenféle jellemű és beállítottságú lények felé, akár kedvező, akár káros karakterrel bírtak is azok. Atlantisz első periódusa I.E. 50.000 körül befejeződött, bár egy új civilizáció volt, de kezdett átalakulni. Erről az időszakról pontos leírások vannak Alice Bailey és Edgar Cayce csatornázásaiban. Atlantisz első korszakának a Nagyciklus lejárta vetett véget.

Az Alapítók mondják: Atlantisz 2. bukása: I.E. 23.200-ban következett be, amint ezt korábban említették. A fő oka az volt, hogy visszaéltek a kristályenergia termelő rendszereikkel. Ennek egy rövidebb leírása következik.

Kb. 2000 évvel Atlantisz bukása előtt az atlantisziak fejlett rezgésű berendezéseket használtak, melyek kvarc kristályokkal működtek. A számukra szükséges energiát, folyamatosan ezzel tudták generálni, és ezzel ellátni az egész civilizációjukat: De ez az energiabirtoklás vitte kísértésbe őket, melyek kellemetlen társadalmi változásokkal párosultak. Néhány atlantiszi tudós kereskedelmi kapcsolatot létesített a Föld körüli orioni csoportokkal, hogy ezzel fölényre tegyenek szert társadalmukban, így kereskedtek a technológiájukkal. Ugye mennyire hasonlít ez a mostani időkre, amikor a Zeta Reticuliak és egyes Földi csoportok között zajlik. (technológiáért cserébe hatalomnyerést).

Az orioni bázisú lázadó csoportok akarta, minél több és több energiát nyerni a kvarckristályokból, és mérnökeik el kezdték kikísérletezni azt, hogyan lehet ebből az energia-előállításból fegyvereket fejleszteni. De arra már nem maradt semmi esélyük, hogy ezzel megnyerjenek bármiféle háborút, mivel az egyik nagyion erős kristályenergia generátor felrobbant és a kontinens nagyobb része a teljes lakosságával a tengerbe süllyedt. Csak nagyon kevesen élték túl a katasztrófát, főleg azok, akik az égi hajókkal még el tudtak menekülni, vagy néhányan nagy tengeri hajókon élték túl a katasztrófát.

A lakosság 90%-át a tengeri szökőár pusztította el. Akik el tudtak menekülni az égi vagy tengeri hajókon, azok a mai Közép- és Dél-Amerika, valamint Egyiptom területén kötöttek ki.

Ez a csatorna azt fedezte fel, hogy a most itt lévő emberek szinte mindegyike Atlantisz pusztulásának emlékének gyógyulásán dolgozik. Az Alapítók ebben az időszakban megfigyelők voltak, és az volt a fő megállapításuk, hogy Atlantisz pusztulásának fő oka, a szív és a fej közötti egyensúly megbomlásáról szólt.

A tudományos technikai tudású hibridek (orion-humán-hüllők), az Atlantiszi idők alatt már megint elfojtott érzelmekkel, az érzelmi testük kontrollálásával éltek, hasonlóan, mint Lucifer követői, és így a legtöbbjük elvesztette az energia megkülönböztető képességüket, amely spirituális fejlődésükhöz szükséges és ez ahhoz vezetette, hogy bezáródtak a fizikai, asztrális és éteri energiáik.

Amennyiben Atlantisz lakóinak egyensúlyban lett volna az érzelmi és gondolati testük, akkor képesek lettek volna, hogy megakadályozzák azt, ami történt. Az Alapítók szerint most hasonló forgatókönyv játszódik a mi modernnek mondott világunkban és nagyon közel állunk ahhoz, hogy Atlantiszihez hasonló tragédia megtörténjen. Van azonban a kettő helyzet között egy lényeges különbség: AZ ISTENI FELMENTÉS MOST LEHETŐVÉ TESZI SZÁMOS LÉLEKNEK, HOGY FELÉBREDJEN MAGASABB TUDATOSSÁGÚ ÁLLAPOTÁBA. A sok jóindulatú ET csoport számára is lehetőség az, hogy szorosan figyelemmel kísérje világunk helyzetét, és ha kell, egy pillanat alatt megakadályozzon egy egész bolygót érintő nukleáris háborút. Ezen felül, ezek a csoportok kifinomult technológiával rendelkeznek, melyekkel előre megláthatják és leleplezhetik ezeket a rendkívüli és különleges fegyvereket, mielőtt bevethetnék azokat.

A következő jelentős része történelmünknek az egyiptomi dráma, a bibliai és görög időszak. Ekkor egy új befolyásoló szereplőként lépnek fel a Szíriusziak, akik teljesen átalakítják b az Atlantisz utáni történelmünket. A következő részben arról lesz szó, milyen szerepük és beavatkozásuk volt a sziriusziaknak a zsidó, keresztény és görög mitológiákba, ismeretekbe. Valamint Jézus igazi története kerül elmondásra, hogy ki is volt valójában Ő, és mit tett, és mennyiben torzították el hazugságokkal azt, ami valójában megtörtént, és hogy ezek a torzított tanítások, hogyan váltak később a hivatalos történelem alapjainak.

9.rész

Egyiptom és Jézus Krisztus ideje

“…az Ószövetség a legvéresebb és legerőszakosabb könyv, amit valaha írtak. Vajon vakon kell-e követni és engedelmeskedni a tanításainak? Lehet-e megosztani bárkit is, másokkal szemben? Isten világegyetemében ugyanis nincsenek elitek és kiválasztottak. Mindenki választott és így jön létre a tiszta szeretet és ártatlanság. Mindenki egyenlő értékkel bír az Isten szemében és ez az érték végtelen örökkévaló érték.”

Üdvözlet szeretett Teremtők! Visszatértünk megint, még több ismerettel a történelmeteket tekintve. Még kettő fontos időbeli korszakotokról fogunk beszélni, melyek hosszú idővel ezelőtt zajlott le, és olyan sokáig, nagy lelkesedéssel tartatok magatokénak, és az ókori Egyiptom és Jézus Krisztus időszaka. De ne feledkezzünk meg a Dél- és Észak Amerikai természeti népek, őslakosok történelméről sem, róluk majd egy későbbi időpontban lesz szó.

A Fény és Sötétség harca tovább folytatódott Atlantisz után. Ekkor a világotok, rövid felvilágosult, majd azt követő korrupt és viszonylagos sötétség korszakain keresztül ingázott. Egyiptom volt erre a legjobb példa.

A 7. dimenziós Plejádiak eltökélt szándékkal álltak ahhoz, hogy az emberiséget visszaállítsák eredeti lenyomatába, azokba a mintáiba, melyeket elvesztett hosszú időn keresztül, mert az Orioniak, Draco-k, Szíriusziak és Andromedaiak és még több lázadó csoport kihasználták Atlantisz pusztulása utáni időket. Azonban néhány túlélője még megmaradt Atlantisznak, akik elméjükben és szívükben őrizték az egykori tisztaságukat. Azokat a volt Atlantisziaikat, akik a Nílus partjai mellé vetődtek, meglátogatták őket, a Plejádiak  egy küldöttsége barátságos közeledéssel. A küldöttség élén egy tanító állt, akit Tothnak neveztek, de az ősi írások ellenére nem madár vagy hüllő feje volt (hanem humanoid). Akit később így akartak ábrázolni az egy Draco-Andromedán tanító volt, és sokkal később érkezett a Földre, és ráadásul el is ferdítette Toth tanításait.

Toth egy rendkívüli humanoid lény volt, aki kék-fehér fényenergiát sugárzott magából a magasabb valóságából. Képes volt annyira lecsökkenteni vibrációját, hogy közvetlenül tudott kommunikálni Atlantisz leszármazottaival, és tanította őket az igazságuk útjára, az együttműködésre, a harmóniára és a magasabb matematikára. Ahogy számos csatorna is megerősíti, Toth, mint mérnök működött közre a Nagy Piramis építésekor. Ez az építmény több célt szolgált, de elsősorban a Felemelkedést segítő kamra volt és a Föld rácsának/hálójának az ellenőrzése volt a célja. Ahogy az egyiptológusok rámutattak az Orion-öv középső csillagához a Mintakához tájolták. A Mintaka lett az Orion felvilágosult kormányzatának központi csillaga, a Rigel és Betelgeuse (Satanael és Mihály) háborúi után, mintegy 100.000 évvel ezelőtt.

A Mintakának (az Orion övcsillagának egyike), a bolygóval kapcsolatban, földrajzi és földtani szerepe abban állt, hogy jelzőpontja volt, a minden 25.920. évben, bekövetkező Nagy Ciklus változásában, a Föld precessziós ciklusa szerint. A Föld Hálója, Giza pontjához volt igazítva, és ez volt a középpontja a Föld hálójának, és innen indultak ki és ide érkeztek meg vissza a Ley vonalak és a vortexek, és a különböző szent geometriai szögek és alakzatok is. A Marsiak a fénykorukban valami hasonlón módon szerették volna felépíteni a hálórendszerüket, ugyanazon a szélességei és hosszúsági fokok figyelembevételével, a 7. Dimenziós Plejádiak segítségével, de sajnos már nem érhették meg, annak működésbe hozatalát, hogy az a felemelkedésük kapuja legyen, az Orioniak és a Drakonidák zavaró frekvenciái miatt.

A Nagy Piramis másik stratégiai célja az volt, arra szolgált, hogy belépő portálja/csillagkapuja legyen a Plejádi csoportoknak, hogy az eredeti terv tisztaságával és elképzelésével egy alapvető változást vívhasson ki a Földön. Thot és csapata az Atlantisziakkal jelentős eredményt ért el a templomaik felépítésével, melyek lehetővé tették a lélek fejlődését a Nílus partjainál. A többezer volt Atlantiszi közül, sokan vettek részt a Felemelkedés Tervének beindításában és a Nagy Piramis építésében. A 7. Dimenziós Plejádiak segítségével napok alatt elkészült a piramis, mégpedig levitációs és lézer technológiák alkalmazásával. Olyan kozmikus átjárók sorát tervezték, ahol különböző időtartamokat eltöltve, felgyorsulhatnak a felemelkedés sablonjai és felkészítik a fizikai testeket az 5. dimenziós fény befogadására.

A földalatti kamrákban, a Gizai Fennsíkon ekkor már laktak azok a lények, akik az előző tűzvészből megmenekültek. A Plejádiak ezekkel a csoportokkal építették fel a Feljegyzések Termeit több ezer lábbal a Nagy Piramis alatt. A Szfinx csak később épült meg az egyiptomiak másik csoportja által, amely a portál bejáratát jelezte. A piramis építését i.e. 10.500-ban fejezték be, és ezt a mai tudósok csak az utóbbi 20 évben állapították meg helyesen, és egészen addig azt hitték, hogy a piramisok különböző időpontban épültek meg és a fáraók temetkezési helyeként szolgáltak. Ezeket a kamrákat egyébként később, Egyiptom bukása után újjáépítették a Szíriusziakkal. Az eredeti Toth féle misztérium iskolák adeptusai számára, megtalálhatóak voltak ott különböző kőtáblákon, a csatornázott írások, így beleértve a Smaragd Táblák üzeneteit is. Lényegében ezek beavatási dokumentumok voltak, amelyek arra szolgáltak, hogy felkészítsék a 4. sűrűségű testeket az 5. dimenzióba való felemelkedésre.

Az ősi Egyiptom virágkora i.e. 7500-ban volt, amikor, 7. dimenziós Szíriusziak érkeztek meg a Szíriusz B csillagáról és folytatták Toth megkezdett munkáját. A keresztény, zsidó, görög mitológiák és legendák is ezekről a Szíriusziakról szólnak. Bár az ET-k ezen csoportja hatalmas technikai és pszichikai erővel bírt, de el voltak telve önmagukkal, ennek eredményeképp, belehabarodtak önmaguk dicsőítésébe, hogy istenként tiszteljék őket. Innen származik a guru út és a Messiás-tudatosság is. ezekkel a színjátékokkal, isteni hatásköröket és pozíciókat biztosítottak maguknak, és azok felé, akik nem láttak át ezeken a színjátékokon. A Szíriuszi „istenek” ahogy keresztezték a DNS-üket a földiekkel, úgy egyre inkább önzővé és egocentrikussá váltak. A misztérium iskolák pedig odaadással és szolgálattal teljesítették a szíriuszi istenek megrendeléseit.

Jehova története

Az Ótestamentumi Jehova története, valójában egy 7. dimenziós öncélú Szírusziról szólt. Azok, akik elfogadják Jehova tanításait, azoknak ajánlott megvizsgálni annak tanításait és jelenlétét a Földön.  Amint az Alapítók már számos alkalommal elmondtak ennek a csatornának, azt, hogy az Ószövetség a legvéresebb és legerőszakosabb könyv, amit valaha írtak. Vajon vakon kell-e követni és engedelmeskedni a tanításainak. Lehet-e megosztani bárkit is, másokkal szemben? Isten világegyetemében ugyanis nincsenek elitek és kiválasztottak. Mindenki választott és így jön létre a tiszta szeretet és ártatlanság. Mindenki egyenlő értékkel bír az Isten szemében és ez az érték végtelen örökkévaló érték. Vissza kell menni a biblia tudósainak és a zsidó-keresztény papok által vezetett világnak, az ősi tanításokhoz, hogy megvizsgálják az ősi tanítások eredményeit. A békesség és tudatosság fejlesztése az, amely felülemel minden megosztottságon és konfliktuson. Az Alapítók rámutatnak az erre nagyon fontos tényre. Visszatérve, Egyiptomhoz, amely így esik áldozatul, az istentisztelet és áldozathozatal színterévé.

A Szíriuszi invázió idejében i.e. 7500 után, az Orioniak és a Drakonidák elkezdtek megjelenni újra a színen, és bizonyos fokú keveredés következett be a fajok között, melyeket részben hüllő, madár és emberi formák keverékeként ábrázoltak később az egyiptomi rajzok. A madáremberek, hibrid Drako-Andromedániak voltak, amely keveredést, kreatív mérnökök hoztak létre, hogy ezzel a formával megpróbáljak megmaradni a Földön egy természetes formában. Ők ugyanúgy, mint a szíriusziak, olyan hatékony energiákat használtak az Egyiptomi lakossággal szemben, amely arra volt hivatott, hogy őket a rabszolgájukká tegyék. Egész Egyiptomban a barlangok rajzain megtalálhatóak, a szíriuszi és drako-andromedán „istenek” ábrázolása.

A tiszta szívű és gondolkodásúak azonban látták azt, hogy az egyiptomi kísérlet, a tudatosság emelkedésére félrecsúszik, szomorúan vették tudomásul, és visszavonultak a belső síkjaikra és ekkor Egyiptomra viszonylagos sötétség szállt le. A rituális áldozatok, a fáraók múmiái és a misztérium iskolák, mind a Szíriuszi, Orioni és Andromédai korrupciók hatása alá kerültek, amelyek elfeledtették az eredeti tanításokat. Toth tanításai viszont beleintegrálódtak a tanítványaiba és soha nem mentek kárba. A fentiek tanulsága pedig az, hiába van magasabb tudása bárkinek is, ha abban nincs kiegyensúlyozottság, és a látszólagos jóindulatú, jószándékú tanulók, akik nem integrálják egójukat a szellemiséggel, nagyon könnyen a tévútra kerülhetnek.

Mi Vagyunk az Alapítók

Az Alapítóktól/Tizenkettek Tanácsa Selacián keresztül

közreadja: www.foldicsillagok.hu

Forrás:

Az Alapítók azaz a Tizenkettek Tanácsa (Council of 12) Selacian keresztül

www.Selacia.com

http://www.salrachele.com/webchannelings/foundersonearthhistorypart1.htm

http://www.salrachele.com/webchannelings/foundersonearthhistorypart2.htm

http://www.salrachele.com/webchannelings/foundersonearthhistorypart3.htm

http://www.salrachele.com/webchannelings/foundersonearthhistorypart5.htm

http://www.ditrianum.org/English/Channelings/founders.htm

http://www.salrachele.com/webchannelings/foundersonearthhistorypart7.htm